Szórakozás

Pásztor Erzsi: „Én lettem az ország alkoholistája, úgy, hogy egy kortyot sem ittam soha”

2025-01-07

Szerző: Luca

A népszerű színésznők, Pásztor Erzsi, Ivancsics Ilona és Nemcsák Károly között mindig is szoros barátság fűzte őket össze. A három művész a közelmúltban egy nosztalgiafotózáson találkozott, ahol számos emléket idéztek fel.

„Mindig tartjuk a kapcsolatot, gyakran beszélgetünk, és az évek múlásával sem vesztettük el a kapcsolatunkat. Régen karácsonykor rendszeresen összejöttünk egy étteremben, de azóta sok barátunk távozott közülünk, így nehéz lenne már úgy ünnepelni, hogy ne éreznénk a hiányukat” – mesélte Nemcsák Károly, miközben Pásztor Erzsi kifejtette, hogy a nosztalgia érzése sokszor szívbe markoló.

„Zenthe Ferike mindig pillanatok alatt el tudott aludni, emlékszem, egyszer a díszletfalnak dőlve aludt el, és amikor tapsolni kellett, meg kellett őt rázni, hogy felébredjen. Nagyon hiányoznak az emlékek, de azt hiszem, amíg élünk, addig a szeretett barátaink is velünk vannak” – mondta Erzsi, aki emlékeztetett azokra az időkre, amikor ugyanezek a barátok együtt ünnepelték a sikereket.

A színésznő őszintén beszélt a nehéz időszakokról is, amikor súlya megnövekedett a stressz miatt. „Megismerkedtem egy természetes összetevőkből álló testsúlycsökkentő innovátorral, amelyiben különböző gyógynövények találhatóak. Most már nem kell koplalnom, hiszen a különleges módszerek segítségével fele annyit eszek, és így is jól érzem magam” – árulta el.

A nosztalgiázás során a korábbi Vágási család alakjai is szóba kerültek, amelyeket az életrajzi elemek jellemeztek. „Mindenki igazi élményei egy picit beépültek a sorozatba, hiszen az életünk eseményei és jellemzőink sok esetben visszaköszönnek a képernyőn is” – mondta Ivancsics Ilona, aki elmesélte, mennyire izgalmas volt megformálni karaktereket, még akkor is, ha azok éppen nem voltak a legjobb értelemben jellemezve.

Pásztor Erzsi emlékeztetett arra, hogy még a negatív karaktereknek is megvan a maguk helye a művészetben. „Szerettem játszani Janka nénit, aki talán tőlem a legtávolabb állt, de minden családban van egy fekete bárány, és ez is a világ része.”

Összességében a három művész kapcsolata nem csupán szakmai, hanem baráti is, amely az évek során még inkább megerősödött. Az emlékek, a közös élmények és a kölcsönös támogatás segíti őket a mindennapokban, és egyértelmű, hogy a barátságuk értéke felbecsülhetetlen.