2024-ben több pénzügyi intézmény és fintech vállalat került a hatóságok célkeresztjébe a pénzmosás elleni (AML) szabályok megsértése miatt. Az esetek rávilágítanak arra, hogy a szabályozás szigorodása milyen komoly kihívások elé állítja az iparági szereplőket, és hogy a jövőben még szigorúbb intézkedések várhatóak.

A pénzmosás elleni szabályok célja, hogy megakadályozzák a bűncselekményekből származó pénzek tisztára mosását, valamint a terrorizmus finanszírozását. Az Európai Unió és más gazdaságok egyre magasabb elvárásokat támasztanak a pénzügyi szektorral szemben. Ezek a szabályok nem csupán a törvényi megfelelés miatt fontosak, hanem a pénzügyi rendszer integritásának biztosítása érdekében is kulcsfontosságúak.

Idén több vállalat, például a Revolut és a Wise került bajba a pénzmosás elleni törvények miatt. A Revolut Holdings Europe UAB, a Revolut európai leányvállalata, különösen nagy figyelmet kapott, miután az Európai Központi Bank hiányosnak találta belső ellenőrzési rendszereit. A Wise-t a belga jegybank figyelmeztette az AML-szabályok megsértésére, ami miatt helyreállítási tervet kellett kidolgoznia. Érdekes módon a Wise hasonló kritikákkal már korábban is szembesült az Egyesült Királyságban és az Egyesült Arab Emírségekben.

A globális szabályozói szigor nemcsak a fintech cégekre, hanem a hagyományos bankokra is jelentős terhet ró. Az Egyesült Államokban a TD Bank került reflektorfénybe, miután hárommilliárd dolláros bírságot kapott az AML-irányelvek megsértése miatt. A hatóságok szerint a bank nem tett eleget a gyanús tranzakciók kötelező bejelentési kötelezettségének, ami súlyos visszaélésekhez vezethetett. Az ilyen rekordösszegű bírságok világosan mutatják, hogy a pénzmosás elleni küzdelem egyre nagyobb prioritást élvez a szabályozók körében.

Eközben Európában a svéd BNPL-óriás, Klarna, ötvenmillió dolláros bírságban részesült, miután a Svéd Pénzügyi Felügyelet hiányosságokat talált az ügyfél-átvilágítási és kockázatértékelési eljárásaikban. A Klarna hangsúlyozta, hogy termékei nem kerültek közvetlenül pénzmosási ügyekbe, azonban a hatóság döntése rávilágít arra, hogy a szabályozók egyre szigorúbban ellenőrzik a fintech szektort.

A hatóságok világszerte egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a pénzügyi bűncselekmények elleni fellépésre. A szigorodó szabályozások következtében a vállalatoknak nemcsak a technológiai rendszereik fejlesztésére kell figyelniük, hanem az ügyfél-azonosítás és a belső ellenőrzések hatékonyságának növelésére is. Az AML-megfelelés hiánya nemcsak bírságokhoz és jogi problémákhoz vezethet, hanem komoly reputációs kockázatot is jelent.

A 2024-es év tanulsága, hogy a pénzmosás elleni szabályok betartása már nem opcionális, hanem alapvető feltétele a pénzügyi szektor hosszú távú fenntarthatóságának. Az idei esetek világosan megmutatták, hogy a szabályozók továbbra is szigorúan ellenőrzik a pénzügyi szolgáltatások integritását, és nem haboznak jelentős szankciókat alkalmazni a szabályokat megsértő vállalatokkal szemben. Ahogy a piacok egyre komplexebbé válnak, az AML-megfelelés nemcsak kihívás, hanem versenyelőny is lehet a jövőben.

Érdemes megjegyezni, hogy a pénzmosás elleni harc a digitális tranzakciók terjedésével különösen aktuálisá vált, hiszen a sperített online szolgáltatások könnyűszerrel válhatnak célpontokká a pénzmosók számára. A pénzmosási ügyek nem csupán a bankokat érintik, hanem minden olyan vállalatot, amely pénzügyi szolgáltatásokat nyújt, beleértve a kriptovalutákkal foglalkozó platformokat is. A globális trendek azt mutatják, hogy a pénzügyi szektor szereplői kénytelenek lesznek folyamatosan alkalmazkodni a változó szabályozási környezethez, hogy elkerülhessék a szigorú büntetéseket és megőrizzék hírnevüket.