Az ungvári katonai temetőben a kék-sárga zászlók tengerében munkások dolgoznak, hogy új sírhelyeket ássanak. A sírkövek között találhatók magyar nevek is, cirill betűkkel, szláv apai névvel a végén. "Magyar Róbert Fedorovics, élt 1976-tól 2022. május 9-ig" – ezek a nevek emlékeztetik az embereket a háború áldozataira. Az ukránok tavaly már a nyugati időszámításra álltak át, így ők egy nappal korábban emlékeznek meg a második világháború győzelméről, míg az orosz katonai parádékat továbbra is a régi szovjet időkből örökölt időpontban tartják. A háborús fáradtság egyre nagyobb, és a hatóságok sem akarják, hogy a közbeszéd minden a veszteségekről szóljon.

Kárpátalját sokan a béke szigetének tartják, holott a háború felemésztette a régiót. Munkácsnál néhány hónappal ezelőtt orosz dróntámadás érte a térséget, amelynek következtében a kárpátaljai önvédelmi dandár rakétákat semlegesített. Ennek ellenére Kárpátalja viszonylag érintetlen, ha más ukrajnai régiókhoz hasonlítjuk, még ha sok család is szenved a háború okozta traumáktól, áramkimaradásoktól és folyamatos elvándorlástól.

A Kárpátaljára érkező belső menekültek száma hivatalosan 350 ezerre rúg, de a becslések szerint ennél valószínűleg többen is érkeztek, mivel sokan nem regisztrálnak a hatóságoknál. Ungvárban a népesség két év alatt megduplázódhatott, már 200 ezer feletti számokkal számolnak. Ez csökkenti a magyarok arányát, akik 2022 előtt körülbelül 10% körül voltak Kárpátalján. Az új helyzet valószínűleg nagyobb mértékben érinti a helyi magyar közösséget, mivel a magyar lakosság többsége elhagyta az országot.

A helyzet nem annyira tragikus, mint amilyennek látszik – mondta egy ungvári fórumon Spenik Sándor, az ungvári egyetem Ukrán–Magyar Intézetének igazgatója. Megemlítette, hogy idén 4 ezerrel kevesebb gyereket irattak be magyar tannyelvű osztályokba, mint a háború előtt. A legnagyobb problémát az okozza, hogy az ukrán nyelvű felsőoktatás iránti érdeklődés drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedben.

A fórumon a kárpátaljai politikai elit képviselői és a helyi közösség vezetői láthatók, akik a helyi politikai események irányítói és a kisebbségpolitika alakítói. Az ukrán miniszterelnökség alá tartozó kisebbségpolitikai szerv rendezésében zajló események során több magyar kisebbségi résztvevő is elismerésben részesült.

Az eseményeken elhangzott, hogy a magyar, román és más nemzetiségek képviselői együtt küzdenek Ukrajna ellenállásáért a háború alatt, ami a tolerancia és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozza. A kisebbségi jogokat érintő jogszabályi reformok szüksége különösen aktuálissá váltak, miután Ukrajna 2017-től radikálisan szigorította a nemzeti jogokat.

A következő hónapokban a magyar kormány követelései nemcsak a kárpátaljai magyarok anyanyelvi jogainak védelmét célozzák, hanem a kisebbségi identitás megőrzése és erősítése érdekében tett lépéseik is sürgetőek. Az EU-csatlakozási folyamat keretén belül a kisebbségi jogok védelme új reményként jelenik meg, amely hosszú távon befolyásolhatja a hazai politikai teret, és lehetőséget biztosíthat a helyi magyar közösség számára az identitásuk megőrzésére.