Egy magyar kutató, aki szoros kapcsolatba került egy tanulmánygyárral, megosztotta velünk tapasztalatait. "Egyre aggasztóbbá vált a dolog, lehetetlen volt már kontrollálni, hogy a nevem hova kerül" - írta, mivel sok esetben a tudományos publikációkban igazából semmi köze nem volt a szóban forgó kutatáshoz.

A probléma 2023 májusában kezdődött, amikor az Elsevier visszavont egy cikket, amely az "Energy and Buildings" című folyóiratban jelent meg. A cikk címe, "Intelligens épületenergetikai rendszerek optimalizálása a fenntartható életmód érdekében", többek között azért került visszavonásra, mert a 2023 szeptemberében publikált másik tanulmány szerzője, Sasan Sadrizadeh, a LinkedInen jelezte, hogy nagyrészt a korábbi cikket plagizálták.

A visszavont cikk nem csupán plágiumot tartalmazott, hanem sok más problémát is felfedett, amelyek 2024-ben a kutatók és az egyetemek számára is kihívást jelenthetnek. Az alku gyanús, mert a cikk nem csupán egy eleme a nagyobb publikációs gyűjteménynek, és számos más írással is gondok vannak, azonban többségüket nem vonták vissza. A helyzet aggasztó, hiszen ilyen gyakorlatok széles körben elterjedtek lehetnek.

A papírgépek világa Szerte a világban, így az Egyesült Államokban, Indiában, Iránban, és most már Magyarországon is jelen vannak. Ezek a vállalatok szinte bármilyen tudományos publikáció írásához és szerzői pozíciók megvásárlásához kínálnak lehetőségeket, ám ennél továbbmenve az egyetemi eredmények falsítószerekként működnek.

A tudományos közösségben egyre inkább egyértelművé válik, hogy a kutatóknak tisztában kell lenniük e gyakorlatokkal, hiszen a publikációk minősége és a hivatkozások száma gyakran meghatározó a tudományos előrehaladásban. Eddig a Magyar Tudományos Akadémia nem nyilvánította ki az ilyen gyakorlatokat, de a kutatók között nő a gyanú, hogy más is érintett lehet.

Ezek a plágiumgyártó vállalatok kiterjedt hálózattal rendelkeznek, amelyek nemcsak hazájában, hanem egyre több országban működnek. A különféle akadémiai belső utasításokat figyelmen kívül hagyva, akár nemzetközi sikernek álcázott lenyúlások folynak.

A közelmúltban a Nature című tudományos lapban megjelentek a plágiumgyanús cikkek, amelyek további konkrét példákat hoztak rá, hogy ez a gyakorlat nem csak Magyarországon, hanem világszerte problémát jelent. Ezen gyakorlatok nem csak az egyetemi rangsorokban játszanak fontos szerepet, hanem az elismeréseket és a kutatások finanszírozását is befolyásolják. A tudományos teljesítmény elismerési rendszere manapság sajnos a mennyiségi mutatókra redukálódik.

Ezek a jelenségek arra intenek, hogy sürgősen lépéseket kell tenni a tudományos integritás védelmében, hogy tisztázhassuk a kutatás színvonalát és a kutatói közösség becsületét. Az oktatóknak és a doktoranduszoknak egyaránt hasznos lenne, ha a kutatási módszerek megfelelő oktatása mellett a plágiumgyártásra is jelentős hangsúlyt fektetnénk.