A tudományos világban egyre aggasztóbb trendek figyelhetők meg, amelyek immár Magyarországot is elérték. Utánajártunk, milyen hatással lehet ez a kutatói közösségre és a tudományos integritásra az elkövetkező időszakban.

Egy Óbudai Egyetem kutatója a közelmúltban tapasztalta, hogy neve olyan publikációkban jelent meg, amelyekben valójában nem vett részt. "A lavina elindult, és már nem tudtam kontrollálni, hogy a nevem hova kerül" – állítja, hozzátéve, hogy nem ő a kirívó példa.

A legnagyobb kiadók, mint például az Elsevier, márciusban visszavonták azt a tanulmányt, mely a fenntartható épületenergetikai rendszerek optimalizálásáról szólt. A cikket később azzal vádolták meg, hogy jelentős részeit plagizálta egy másik publikációból. A kutató, aki felfedezte az eltéréseket, nyilvánosan is felhívta a figyelmet a problémára.

Ez a történet rámutat arra, hogy a tudományos publikációs eljárások számos buktatóval járnak, amelyek egyre inkább kétségessé teszik a tudomány világát. A tanulmánygyárak, amelyek illegálisan vásárolják meg a szerzőségi jogokat, már nem csak külföldön, hanem Magyarországon is megjelentek. Egyre gyanúsabb hivatkozások és visszavont cikkek árnyékolják be az akadémiai közéletet hazánkban.

A plagizálás nemcsak etikai kérdéseket vet fel, hanem a tudományos mérések, mint például a hivatkozási indexek pontosságát is megkérdőjelezik. A kutatók gyakran kényszerülnek a "publish or perish" (publikálj vagy eltűnj) gondolkodásmódra, amely felerősíti a kényszert a hamis publikációkra.

A papírgyárak szolgáltatásait könnyen megrendelhetik az interneten, ahol hirdetések tömkelege várja az érdeklődőket. Egyes csatornákon több száz cikk eladása is zajlik, felkínálva a lehetőséget arra, hogy valaki hirtelen népszerűségre tegyen szert, még akkor is, ha a munkája valójában hamisítványokra épül.

Fontos kérdés, hogy hogyan lehetne minimalizálni a papírgyárak által előidézett károkat. A kutatás etikai normáinak betartása elengedhetetlen, azonban a jelenlegi rendszer nem biztosít kellő óvintézkedéseket.

A magyar tudományos intézmények reagálása eltérő: míg az Óbudai Egyetem vezetése tisztában van a problémával és tisztázni kívánja a helyzetet, addig más intézmények esetében ez a reakció még várat magára. Az ügy kezdeményezi, hogy az egyetemek fejlesszék nyilvántartásaikat, és a tanulmányokat még szigorúbb ellenőrzésnek vessék alá.

A helyzet sürgeti a tudományos közéletet, hogy találja meg a megfelelő megoldásokat a jövőbeni visszaélések megelőzésére, miközben a kutatóknak is fel kell venniük a harcot a tudomány integritásának védelméért.