Tudomány

Politikai botrányt kavart az új Assassin’s Creed

2025-03-21

Szerző: Máté

Botrányos hírek érkeztek Japánból a francia Ubisoft népszerű játéksorozatának legújabb részével, az Assassin’s Creed: Shadows-al kapcsolatban, amely a csütörtöki nap folyamán debütált. A játék cselekménye a szigetország történelmének egyik legvéresebb időszakában, az úgynevezett szengoku dzsidaiban, a hadakozó fejedelemségek korában játszódik, a XV–XVI. században.

A felháborodást a játék promóciós videója váltotta ki, amelyben a főhős, egy szamuráj, a világörökség részét képező Himedzsi vár mellett található, teljesen valóságbeli Itatehjozu szentély berendezését rombolja.

A szentély belsejében a főszereplő szamuráj szétveri a dobokat, szent tükröket és az oltárt. A játékban szereplő szerzeteseknek öltözött karakterek felé suhint, nyilaz, és erőszakosan lép fel.

Hirojuki Kada, a Liberális Párt képviselője, az országgyűlés felsőházában hangsúlyozta, hogy az Ubisoft nem kért engedélyt a szentély nevét illetően, ami tovább fokozta a vitát. A japán miniszterelnök, Sigeru Isiba is reagált az ügyre, kijelentve, hogy nem fogják eltűrni a kultúrájukkal szembeni tiszteletlenséget. A gazdasági minisztérium helyettes vezetője hozzátette, hogy a szentély fenntartójának kérésére megteszik a szükséges lépéseket az ügyben.

A játékkal kapcsolatos kritikák nem értek véget itt: a főszereplője, Jaszuke, afrikai származású szamuráj, aki 1580 körül érkezett Japánba portugál hajósokkal, és a Japánt egyesítő Oda Nobunaga fejedelmet szolgálta. Sokan sérelemnek tartják, hogy egy külföldit ábrázolnak a japán történelemben, és a játékot történelemhamisítással vádolták.

A készítők a nyilvános bocsánatkérésükben azt hangsúlyozták, hogy a játékot nem hiteles történelmi ábrázolásnak szánták, hanem szórakoztató történelmi fikciónak. A 2007 óta futó Assassin’s Creed-sorozat játékai világszerte eddig 200 millió példányban keltek el. A Ubisoft tehát nemcsak a szórakoztatásra, hanem a történelmi imagináció gazdagítására törekszik, de a rajongók számára úgy tűnik, hogy határozottan figyelembe kellene venniük a kulturális és történelmi érzékenységet is.