A Terror Háza Múzeum főigazgatójának, Schmidt Máriának véleménye szerint a bíróságok politikai szereplőkké való átalakulása manapság egyre elterjedtebb. A bíróságok nemcsak nyilatkoznak, hanem aktívan részt vesznek demonstrációkon is, ami a civil és politikai társadalom összefonódását jelzi.

Schmidt a Látószög blogon megjelent írásában kifejti, hogy a bíróságok politikai állásfoglalásának tilalma kulcsfontosságú a függetlenségük megőrzésében. A főigazgató úgy véli, korunk nyugati társadalmai azonban egyre inkább tolerálják a politikai szerepvállalást a bírák részéről, egyfajta új trendként.

Kiemeli, hogy a közelmúltban David Pressman, a volt amerikai nagykövet látogatott el Magyarországra, ahol találkozott az Országos Bírósági Tanács képviselőivel, ami felveti a kérdést: vajon milyen elvárásokat fogalmaztak meg a magyar bíróságokkal szemben?

Schmidt megjegyzi, hogy az NGO-k különféle, Soros György által pénzelt tréningeket szerveztek a bíráknak, illetve hogy a közelmúlt eseményeiért minden felelősség a bíróságokat terheli. A főigazgató azt is megemlíti, hogy az ellenzék prominens tagjaival közösen demonstráló bíráknak már nem csupán a politikai nézeteikkel van gond, hanem azzal is, hogy ezt nyíltan vállalják.

Egy újonnan létrejött helyzetben Schmidt Mária azon tűnődik, hogy a kormányellenes demonstráción való részvétel vajon mennyire számít politikai aktivizmusnak. A MABIE (Magyar Bírósági Egyesület) a múlt hónapban Orbán Viktor beszéde után tiltakozott, amelyben a miniszterelnök a bíróságokat „poloskákhoz” hasonlította. A MABIE visszautasította ezt a hasonlítást, mondván, hogy a bírók nem hasonlíthatók káros rovarokhoz.

A diskurzus középpontjában Schmidt Mária szerint fontos lenne, hogy a bíróságok egységesenek tartsák magukat a jogállamiság keretein belül, ami már régóta megkérdőjeleződik Magyarországon. Miután Orbán Viktor a bíróságokat „poloskázó” állapotban emlegette, Schmidt ironikusan utal a „2/3-os” többségre, amelynek segítségével az alkotmányos normák folyamatosan sérülnek.

Az írás végén Schmidt Mária arra figyelmeztet, hogy a bírósági kar alkalmasságának értékelése sürgető feladat, hiszen a jogállamiság megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a bírák függetlenek maradjanak és ne váljanak politikai eszközökké. Ez az ügy már csak azért is elengedhetetlen, mert a közvélemény egyre inkább úgy érzi, hogy a bírói döntések elfogultsága az alapjogainkat veszélyezteti. A társadalom várja, hogy a jogi intézmények végre világos határokat szabjanak a politikai szerepvállalásnak, nemcsak a bíróságok, hanem minden közszolgáltatás tükrében.