Bevezető

Az országgyűlési beszámoló bevezetője rávilágít, hogy az utóbbi években a bűnözés szerkezete jelentős változásokon ment keresztül, és ezt alapvetően két tényező befolyásolta: az informatika gyors fejlődése és az országok közötti államhatárok akadálymentes átléphetősége.

Ezek a jelenségek egymást erősítik, mivel a határok közötti mozgás – az informatikai fejlődés révén – már gyakran a virtuális térben történik, mindezt elképesztő sebességgel. A klasszikus bűncselekmények, például a vagyon elleni bűncselekmények esetén is jelentős átalakuláson mentek keresztül, mivel egyre nagyobb szerepet játszik az online tér.

A nemzetközi bűnözés változása

Az elmúlt évtizedekben a „nemzetközi bűnözés” fogalmának tartalma is megváltozott: míg korábban elsősorban a szervezett bűnözéshez kapcsolódott, ma már szinte bármilyen bűncselekmény nemzetközi jelleget ölthet. Az elkövetők könnyedén mozognak az országok között, és a virtuális térben gyakorlatilag pillanatok alatt képesek kapcsolatokat létesíteni távoli országokkal.

Kibertámadások növekedése

A kibertámadások, különösen az úgynevezett adathalászat, az utóbbi időszakban robbanásszerűen megnőttek. Polt Péter ügyész arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek adatai szerint az adathalászat szintje több mint harmincszorosára nőtt. Ezen kívül a pénzmosás regisztrált eseteinek száma is meredeken emelkedik, mivel a kibertérben elkövetett bűncselekményekből származó jövedelmek gyakran pénzmosáshoz vezetnek.

A pénzmosás kapcsolata az online bűncselekményekkel

Kiemelte, hogy a csalásokból származó vagyon megszerzéséhez és legalizálásához általában banki műveletek kapcsolódnak, amelyek pénzmosást valósítanak meg. E trend figyelembevételével a hatóságoknak új eszközöket és módszereket kell kidolgozniuk a kibertámadások és az online bűncselekmények elleni harc érdekében.

Korrupcióellenes tevékenység

A korrupcióellenes tevékenység keretében szintén kiemelt figyelmet kell fordítani a tényszerű adatokra és nem a szubjektív érzetekre. A legfrissebb Eurobarometer felmérés szerint a magyar válaszadók 88 százaléka véli úgy, hogy a korrupció elterjedt hazájában, viszont csak 22 százalékuk tapasztalta azt személyesen. Ez mindenképpen mutatja, hogy a szubjektív érzések és a tényszerűség között jelentős eltérések vannak, ami megnehezíti a valódi helyzet felmérését.

Statisztikák és jogi változások

A 2023-as statisztikák szerint a kezdeményezett büntetőeljárásokban rögzített korrupciós bűncselekmények száma tovább nőtt. A gazdasági vesztegetés miatt indított eljárások mellett a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárások száma is emelkedett.

A legfőbb ügyész rámutatott, hogy a 2022. novemberében életbe lépett büntetőeljárási törvénymódosítás lehetőséget teremt arra is, hogy a súlyos korrupciós ügyekben bárki felülbírálati indítványt terjesszen elő. Az új intézkedések célja a közpénzek védelme, és a hatékonyabb fellépés a korrupció ellen. Az első év tapasztalatai alapján az ügyészség megalapozott döntéseket hoz a feljelentések és eljárások tekintetében, amely hozzájárul a közhiteles információk megszerzéséhez és a bűnüldözés hatékonyságának növeléséhez.