Néhány napja írtuk, hogy a magyar lakosság jelentős része nem bízik az egészségügyi rendszer működésében. Az Ipsos legfrissebb kutatásából kiderült, hogy csupán a válaszadók 12%-a elégedett a szolgáltatásokkal. Egy újabb felmérés szerint a megkérdezett orvosok 80%-a romlónak látja a közszolgáltatások színvonalát, és ezt a bérminimum emelkedése sem tudta orvosolni. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász szerint a helyzet meglehetősen riasztó. Az újabb adatokat a Webdoki zárt szakmai portálján közzétett kérdőívből gyűjtötték össze, ami négy nap alatt több mint ötszáz orvos válaszát tartalmazza.

A megkérdezett orvosok 87%-a 55 év feletti, állami ellátásban dolgozó egészségügyi szakember. A bérnövekedés ellenére a válaszadó orvosok körében 66%-nak javult a helyzete, negyedüknek nem változott a helyzete, míg 8%-uk anyagi helyzete romlott. Érdekes módon az orvosok fele úgy érzi, hogy a fenntartott életszínvonalhoz szükséges munkaidő megoszlása nem támogatja őket: 50%-uk ugyanannyit, 39%-uk többet, míg körülbelül 10%-uk kevesebbet dolgozik.

Amikor a magyar egészségügy legnagyobb előnyéről kérdezték őket, 47% azt válaszolta, csoda, hogy még mindig működik. Ezt követi egy negyed, aki az ingyenességet emelte ki, míg 5%-uk a hozzáférhető ellátáskészségeket említette.

A rendszer hiányosságai között szerepelnek a szűkös erőforrások, az túlhordott munkaterhelések, és a motiváció, valamint a teljesítményértékelés hiánya. Rékassy Balázs szerint elengedhetetlen, hogy ne csak egy-egy területen változtassanak. A béremelés szükséges volt, hogy a szakembereket a pályán tartsák, de a bérszabályozás nem ösztönzi a betegeket a kiváló színvonalú ellátásra. Hozzátette, hogy a paraszolvencia megszűnése jótékony hatású lehet, azonban a korábbi hálapénzes lábak képviselői gyakorlatilag eltűntek a közfinanszírozott rendszerből. Ebből fakadóan a páciensek több esetben csak magánellátás keretein belül tudják elérni az igényelt szolgáltatásokat, aminek következtében jelentős társadalmi csoportok maradhatnak hozzáférés nélkül.

Rékassy Balázs figyelmeztetett, hogy a köz- és magánellátás kettéváltottsága hosszú távon fenntarthatatlan. Az államnak valós finanszírozást kellene biztosítania a közszolgáltatások minden elemének, mert ez a rendszer jelenlegi formájában nem lesz képes fenntartani a megfelelő színvonalú ellátást. Érdemes megjegyezni, hogy az uniós országok átlagosan évi 3319 eurót költenek egy polgár egészségügyi ellátására, míg Magyarországon ez a szám mindössze 1352 euró.