Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandóságot mutatott a béketárgyalások iránt, és úgy tűnik, hogy Donald Trump, volt amerikai elnök közreműködése is kulcsszerepet játszhat az ukrajnai konfliktus rendezésében. A Reuters jelentése szerint Putyin arról beszélt, hogy nyitott a tűzszünetre és a háború befagyasztására, azonban a személyes feltételei rendkívül szigorúak.

Az orosz elnök számára a konfliktus rendezésének sarokköve a vitatott kelet-ukrajnai területek, különösen Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területi felosztása. Két különböző forrás szerint Putyin elfogadhatónak tartaná, hogy kivonják az orosz csapatokat a kisebb, északon Harkiv, délen pedig Mikolajiv területektől, ám a Krím félsziget hovatartozása nem képezi a tárgyalások tárgyát, ami korábban már be lett jelentve.

Egyik orosz tisztviselő azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fogadná el Ukrajna NATO-tagságát, de nyitott lenne biztonsági garanciák tárgyalására a Kijev számára. A 2022 áprilisi isztambuli tárgyalásokra tett utalások is körvonalazzák, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, ha Ukrajna beleegyezne a tartós semlegességbe cserébe a nemzetközi biztonsági garanciákért.

Ugyanakkor a helyzet bonyolult tehetetlensége és Joe Biden közelmúltbeli döntései tovább nehezíthetik a béke megteremtését. Biden adminisztrációja engedélyezte, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú nyugati fegyvereket használjon Oroszország területe ellen, ami Moszkva követeléseit is megkeményítheti.

Dimitrij Szimesz orosz szakértő szerint, habár egy tűzszüneti megállapodás viszonylag gyorsan létrejöhet, a tartós béke biztosítása rendkívül nehéz feladat lenne, mivel a felek álláspontjai túlságosan távol állnak egymástól.

Putyin belföldi politikai szempontjai is szerepet játszanak az ügyben: a Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon területek megtartása, valamint az oroszajkú lakosság védelme kulcsfontosságú lenne a számára, mivel ez a megállapodás „győzelemként” lenne bemutatható az orosz nép előtt.

Emellett érdemes megjegyezni, hogy jelenleg Oroszország Ukrajna nemzetközileg elismert területének körülbelül 18%-át, összesen több mint 110 000 négyzetkilométert tart megszállás alatt, míg Ukrajna eddig körülbelül 650 négyzetkilométert tudott visszafoglalni a Kurszki régióban.

A kérdés tehát most már csak az, hogy vajon Putyin hajlandó-e valóban engedni a politikai ambícióiból, vagy a konfliktus fog tovább folytatódni.