Csehországban a múlt héten váratlanul kőolajszünet lépett életbe: szerdától péntekig felfüggesztették az orosz Barátság vezetéken keresztül érkező kőolajszállítást. Az eset okait a helyi hatóságok nem tárták fel, ami számos spekulációt szült a szakértők körében.

A cseh olajfogyasztásának körülbelül 58%-át az orosz kőolaj fedezi, míg a fennmaradó részt a TAL-IKL vonalon keresztül beszerzett olaj biztosítja. Csehország már korábban bejelentette, hogy 2024-re teljesen megszünteti az orosz kőolajra való támaszkodását, így igyekeznek a TAL kapacitását évi 4 millió tonnáról 8 millió tonnára növelni. Ez a bővítési projekt már folyamatban van, költségvetése pedig körülbelül 1,6 milliárd korona.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a közelmúltban elmondta, hogy a kőolajellátás leállásának okai sokrétűek lehetnek. Lefordítva: a megcsappanó szállítmányok talán Putyin kettős üzenetének tekinthetők, figyelmeztetve Csehországot a jövőbeni következményekre. A cseh kormány szándéka a függetlenedés az orosz kőolajtól világos, de az Unipetrolnak 2025 júniusáig kötelező érvényű szerződése van az orosz Rosznyefttel, így sok kérdés marad nyitva a jövőbeli energiaellátásukat illetően.

Érdekes, hogy a helyzet szorosan összefügghet az amerikai szankciókkal is, amit a Gazprom Bank ellen vezettek be nemrég. Ezek a pénzügyi korlátozások a bankon keresztüli pénzügyi tranzakciók normáit is megváltoztatják, így a kőolajellátás körüli helyzet globálisan is felerősödhet, és hatással lehet más országok energiabiztonsági stratégiáira.

A Mol-csoportot nem érintette a leállás, és a hírek szerint az Oroszországból rendelt olajszállítmányok is időben és a megszokott mennyiségben érkeztek. Mi lesz Csehország következő lépése? A szakértők egyetértenek abban, hogy a helyzet alakulása döbbenetes fejleményeket hozhat a nemzetközi olajpiacon.