Magyarországon újra felbukkant a ragadós száj- és körömfájás betegség, aminek a vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a Győr-Moson-Sopron megyében található kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosította, ahol körülbelül 1400 szarvasmarha él. A betegség első tünetei március 3-án jelentkeztek, és a kertben tartott állatokon magas láz, levertség, valamint a szájban és a lábvégükön megjelenő jellegzetes hólyagos elváltozások voltak észlelhetők. Azonnali intézkedésként a hatóság zárlat alá helyezte a telepet, és a létesítmény körül korlátozó intézkedéseket rendeltek el.

Csivincsik Ágnes kutató állatorvos elmondta, hogy a ragadós száj- és körömfájás betegség a háziállatokra rendkívül veszélyes, azonban a vadon élő állatok, mint a szarvasfélék, muflonok és vaddisznók kevésbé érintettek. Ezen állatok esetében az eddig megfigyelt vírustörzsek nem okoznak jelentős elhullást. Az Egyetem tudományos főmunkatársa arról is beszélt, hogy a veszélyhelyzet leginkább akkor állhat elő, ha a vaddisznók is megfertőződnek, mivel nekik fontos szerepük van a vírus fenntartásában.

"A hatóságok folyamatosan figyelik a helyzetet, hogy megelőzzék a vírus terjedését. Ha a helyzet romlana, a vadon élő állatállományra vonatkozó mintázás is elkerülhetetlen lenne," mondta Csivincsik Ágota.

Az állatorvosi szakértők figyelmeztetnek arra, hogy Európában a vírus különböző törzsei terjednek, de általában a vadállománynak nagyobb a rezisztenciája, mint a háziállatoknak, és nem mutatnak olyan súlyos klinikai tüneteket. Magyarországon a vadállomány jelenlegi állapotát szintén nyomon követik, hiszen bár az afrikai sertéspestis miatt csökkent a vaddisznó populáció, a rágcsálók körében a ragadós száj- és körömfájás megjelenése okozhat problémát.

Az előbb említett tipikus vádijárványok elkerülése érdekében fontos az állományok folyamatos ellenőrzése és a potenciális kockázatok azonosítása. Az állatorvosok arra is figyelmeztetnek, hogy a növekvő globalizáció miatt bármikor megtörténhet, hogy a vírus egyik kontinensről a másikra eljut. Az eredeti forrást nem tudják egyértelműen meghatározni, de a szakemberek szerint a megjelenő vírus különböző szubtípusai a különböző földrajzi területekről származnak.