A Frontelligence Insight által végzett elemzés alapján Oroszország hadiipara súlyos problémákkal néz szembe, különösen a lopakodó technológiák fejlesztése terén. Az orosz-ukrán háború következtében bevezetett szankciók jelentősen korlátozták Moszkva hozzáférését a nyugati elektronikához, amely nélkülözhetetlen a szupermodern Szu-57-es vadászgépek előállításához. A projekt elindulása óta komoly lemaradásokkal és nehézségekkel küzdött.

A Szu-57-es fejlesztésének első repülése 2010-ben zajlott le, de egy évtized alatt csupán 10 prototípust sikerült előállítani. A Kreml 2019-ben rendelte meg az első 76 gépet, amelyek gyártása azóta is elhúzódik. A gépek egyedi ára 50 millió dollárra rúg. 2022 végén az első 10 darabot szállították le az orosz légierőnek, majd 2023-ban újabb 11 került átadásra. Az eddigi teljesítmény, vagy inkább annak hiánya, aggasztó, hiszen a gyártási ütem a várt sebesség helyett csökkenést mutat. Eközben az amerikai Lockheed Martin évente körülbelül 150 F-35-ös vadászgép legyártására képes.

Mivel az orosz hadsereg már három Szu-57-es vadászgépet elvesztett (kettő repülőbaleset következtében, egyet pedig drón támadás miatt), elképzelhető, hogy az orosz lopakodó flotta létszáma drasztikusan lecsökkent 30 repülőgépre.

A helyzetet tovább súlyosbítják a hiányzó elektronikai alkatrészek: számos esetben, például a német MPPU-50 eszköz, amely a vadászgép kommunikációs rendszereinek alapját képezi, súlyos hiánycikk. A Szuhoj cég próbálkozásai, hogy a hiányzó alkatrészeket illegálisan szerezze be vagy kínai alternatívákkal pótolja, rendkívül költségesek és időigényesek lehetnek, ami végül a termelés visszaeséséhez vezetett.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy a gyártási folyamatok akadozása mellett a költségek is emelkednek, ami tovább rontja Oroszország hadiipari helyzetét. A projekt jövője kétséges, és a szakértők szerint, ha a problémákat nem sikerül gyorsan orvosolni, a Szu-57-es program súlyos csapásokat szenvedhet el a jövőben.