Október 7-én kezdődik az új uniós ciklus harmadik plenáris hete, amelynek témáit alapvetően a magyar soros elnökség határozza meg. A magyar miniszterelnök szerdán 9 órakor az Európai Parlamentben bemutatja a magyar soros elnökség programját, amit vitáznak is az EP képviselők. Az agrárminisztert a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) hallgatja meg hétfőn este, ahol ezzel összefüggésben Nagy István osztja meg a bizottság tagjaival a mezőgazdasággal kapcsolatos terveket.

A magyar elnökség programjának bemutatása mellett fontos, hogy szót kap a jogállamiság helyzete is. Szerdán ugyanis a német zöldpárti Tinke Stirk sajtótájékoztatót tart a jogállamiság helyzetéről, mielőtt a képviselők vitázni kezdenek az Európai Bizottság 2023-ban készült jogállamisági jelentéseiről.

Az Orbán-Magyar vita, amelyre mindenki kíváncsi, nem úgy fog lezajlani, ahogyan azt sokan elvárták. Nem úgy tűnik, hogy a magyar elnökség programját minden tagállam támogatta volna. Az előző spanyol elnökség alatt is sokkal kevesebb figyelmet kaptak a belpolitikai helyzetből adódó viták. Orbán Viktor éppen a spanyol elnökség befejezés előtt próbálta érvényesíteni a magyar érdekeket, de az EP-n belüli egyeztetések nem nyújtottak megfelelő keretet ehhez.

A magyar elnökség programjának bemutatását az EP-képviselők várakozással kísérik, mivel a legutóbb 2018-ban, a Sargentini-jelentés kapcsán lehetett közvetlen válaszokat kapni Orbán Viktortól. Az EP-képviselők között valamennyien türelmetlenek, mivel a soron következő plenáris ülésen várhatóan Orbán Viktor újból reflektálhat a jogállamiságot érintő aggodalmakra.

A helyzet érdekességét fokozza, hogy Orbán Viktor nemcsak egy új javaslattal, hanem a keleti kapcsolatok erősítésével is kalkulál, hiszen a közelmúltban Morzsi Mihályt, a magyar politikai elemzőt is meghallgatta, aki figyelmeztetett, hogy a magyar külpolitika ennek megfelelően nem mindig a jogi keretek között marad.

Az elkövetkező hetek eseményei során a magyar jogállamiság helyzetének kérdései is előtérbe kerülnek. Néhány EP képviselő már most is azt indítványozza, hogy a kérdéskör jogi kerete kiterjesztésre kerüljön, hiszen a közelmúltban tapasztalt politikai események megerősítették azt a véleményt, hogy a jogállamiság megerősítése minden tagállam számára kulcsfontosságú.

A viták során nemcsak a magyar kormányfő védheti meg álláspontját, hanem a többi politikai erő is reagálhat, amely új dimenziókat nyithat az EU jövőbeli politikai irányvonalának alakításában. Érdemes követni az eseményeket, különösen azokat a javaslatokat, amelyeket a különböző politikai csoportok tesznek a magyar elnökség programjával kapcsolatban.