Brüsszelben Mark Rutte, a NATO főtitkára biztonsági szakértők és elemzők előtt beszédet mondott, hangsúlyozva, hogy itt az ideje a »háborús mentalitásra« való áttérésnek.

A főtitkár arra figyelmeztetett, hogy a NATO-nak fel kell készülnie Oroszország esetleges drónhaderejének bevetésére Európában, ugyanis a Kreml »nyílt háborút folytat a Nyugat ellen«. Rutte sürgette a tagországokat a védelmi kiadások növelésére és a háborús gondolkodásmód alkalmazására.

Oroszország hosszú távú konfrontációra készül Ukrajnával és a NATO szövetségeseivel. »Nem állunk készen arra, ami négy-öt éven belül vár ránk« – fogalmazott.

A Der Spiegel korábban interjút készített Carsten Breuer német vezérkari főnökkel és Christopher Cavoli amerikai tábornokkal, akik egyaránt megerősítették, hogy a NATO felkészül egy esetleges orosz támadásra. Mindketten hangsúlyozták, hogy a fenyegetés rendkívül komoly, és Oroszország megerősödve kerülhet ki az ukrajnai háborúból, bármilyen is legyen annak vége. Cavoli így fogalmazott:

»Oroszország állandó fenyegetést jelent a szövetség számára, és ez kiterjed egész Európára, mivel Moszkva egyre inkább összeáll olyan szereplőkkel, mint Kína és Észak-Korea. A fenyegetés valóságos.«

A Bild beszámolója szerint Mark Rutte kijelentései összhangban vannak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legfrissebb jelentésével, amely megállapítja, hogy az ukrajnai háború kezdete óta 150 feltételezett és bizonyított esetet ismertek el orosz hibrid műveletek részeként a NATO területén.

A jelentés kiterjed a kibertámadásokra és a fenyegetett katonai bázisokra is. Ide tartoznak az európai vasutak ellen irányuló kibertámadások, amelyek az utasok számára jelentős kényelmetlenségeket okoztak. A legrosszabb esetek közé sorolják a fegyverszállítmányok megsemmisítésére irányuló akciókat is.

A közelmúlt alapján a NATO egyre fokozódó fenyegetést érez az orosz sabotázzsal szemben, amely a közelgő választások és a biztonságos szállítmányok elleni tevékenységére is hatással van. Svédországban, Finnországban, Dániában és más balti államokban 2023 végén jelentős légiforgalmi zavarokat tapasztaltak, amelyeket GPS-interferencia okozott, mindezt Moszkva hátterének gyanúja övezi.

Ráadásul a közelmúltban kiemelt figyelmet kaptak a tenger alatti kábelek sérelmei is a Balti-tengeren, amelyet az Egyesült Államok továbbra is fokozottan figyelemmel kísér.

Moszkva folytatja a destabilizációs technikákat a nyugati országokban, amint azt az iskolák elleni bombafenyegetések és merényletkísérletek is mutatják, amelyeket több ország hatóságai is feljegyeztek. Az oroszok végtelen hatalomvágyának következményeként a világ egyre nagyobb feszültséggel és járulékos kockázatokkal kell szembenéznie. Az orosz–ukrán háború fejleményeit percről percre követjük.