A legújabb kutatás során a Belize partjaitól körülbelül 80 kilométerre található Nagy Kék Lyuk üledékeit tanulmányozták. A tudósok egy 30 méter hosszú üledékmintát emeltek ki a csaknem 125 méter mély víznyelő aljáról. E minta részletes képet ad az elmúlt 5700 év legnagyobb viharairól - olvasható a Live Science cikkében.

Az üledékekben évente elkülöníthető két réteg található, amelyek időrendben követhetők, hasonlóan a fák évgyűrűihez. Ez lehetővé teszi a kutatók számára, hogy pontosan visszakeressék, mikor sújtották trópusi viharok a területet. Az eddigi adatok alapján kiderült, hogy a ciklonok száma évezredeken át fokozatosan emelkedett, ám az ipari forradalom után meginduló intenzív fosszilis tüzelőanyag-használat következtében a növekedés jelentősen felgyorsult.

De miért nőhet a Karib-térségben a heves viharok száma? A kutatók figyelmeztetnek, hogy a trópusi ciklonok gyakoriságának növekedése a trópusi összeáramlási zóna (ITCZ) fokozatos déli eltolódásával állhat összefüggésben. Az ITCZ egy rendkívül csapadékos, alacsony légnyomású övezet, amelynek pozíciója évszakonként változik. Amikor délebbre húzódik, az Atlanti-óceán viharainak kialakulási helyét és pályáját is maga után vonzza.

A készülő viharok tudósok által megfigyelt robbanásszerű növekedésének fő okozója azonban az emberi tevékenység nyomán bekövetkező globális felmelegedés. A melegebb tengeri felszín és a gyakrabban előforduló La Niña-jelenség egyesült hatása miatt a térségben súlyos katasztrófákra lehet számítani.

Riasztó előrejelzések: A kutatás egyik legaggasztóbb megállapítása, hogy a 21. század végéig akár 45 trópusi ciklon is elérheti a Karib-térséget, ami kirívóan magas szám a korábbi évszázadokhoz képest. Továbbá, az elmúlt húsz évben kilenc viharos esemény nyomait is kimutatták a Nagy Kék Lyuk üledékeiben, ami arra utal, hogy a tendencia tovább gyorsulhat.

Szakértők figyelmeztetnek: bár a térség változásait részben természetes éghajlati ciklusok alakítják, a gyors ütemű globális felmelegedés döntő hatással van a viharok gyakoriságára és erejére. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor a Karib-térségben és környező partvidékeken élők súlyos természetügyi csapásokkal nézhetnek szembe a következő évtizedekben. A szakértők sürgetik a cselekvést a globális felmelegedés hatásainak mérséklése érdekében, hiszen a jövő viharaival szembeni védekezés már most elkezdődhet!