A Financial Times legfrissebb elemzése rávilágít, hogy a német cégek egyre aggasztottabbak a közelgő amerikai vámtarifák miatt, miközben a gazdasági növekedés kilátásai is sötétbefonódtak. A helyzetet enyhítik, hogy a német cégek szinte mindegyike jelentős amerikai gyártási kapacitásokkal rendelkezik, a legnagyobb szereplők, mint például a Volkswagen, BMW és Mercedes évente több százezer autót exportálnak az Egyesült Államokba, így a tárgyalások során érdekérvényesítő képességük erősödik.

Ahogy Donald Trump második elnöki ciklusa közeleg, Egyesült Államok és az Európai Unió, különös figyelemmel Németországra, közötti gazdasági hatalmi harcok egyre nyilvánvalóbbá válnak. Az Institut der Deutschen Wirtschaft (IW) pénzügyei szerint a választási kampány során bejelentett büntetővámok akár 180 milliárd euróba is kerülhetnek a német gazdaságnak 2025 és 2028 között.

A német politikai színtér is forrong: Olaf Scholz három hete menesztette pénzügyminiszterét, Christian Lindnert, mivel az ragaszkodott az adósságfékekhez, amely előírja, hogy az államháztartásnak mindig kiegyensúlyozottnak kell lennie, és csak válsághelyzet esetén lehet eltérni ettől. Lindner, a vállalkozásbarát FDP vezetője számára ez a fiskális politikai eszköz szent tehén volt, amelyet eddig senki nem mert megkérdőjelezni.

Az adósságfékek a német közgazdaságtan meghatározó része, a híres „ordoliberalizmus” elve alapján működnek, amely a korábbi hiperinflációk emléke alapján terjedt el. A német politikusok azonban eddig még nem mertek szembefordulni ezzel a rendszerekkel, mivel Angela Merkel 2009-ben ezt a politikai irányvonalat a „takarékos sváb háziasszonyra” hivatkozva vezette be.

A német adósságfékek a 2008-as pénzügyi válság során erősebbek voltak, mint valaha, hiszen akkoriban a gyenge euró lehetőséget biztosított az exportipar, különösen az autóipar növekedésére. Azonban a világpiacok közötti verseny egyre kiélezettebb, különös tekintettel Kínára és az Egyesült Államokra, ahol a helyi elektromos autók lényegesen olcsóbb alternatívát kínálnak.

Jelenleg a német gazdaság stagnál, számos elemző arra figyelmeztet, hogy ha a gazdaság nem változik, a következő években recesszió fenyegeti az országot. A németek számára elengedhetetlen, hogy fektessenek az infrastruktúra fejlesztésébe, mivel a közelmúltban egyik híres drezdai híd is összeomlott, és a vasúti rendszer állapota is megkérdőjelezhető. Az infrastruktúrába való befektetés nem csak a gazdasági növekedést segítheti, hanem a nemzetközi versenyképességet is javíthatja.

Friedrich Merz, a CDU vezetője, aki valószínűleg a következő német kancellár lesz, azt hangsúlyozta, hogy a jövőbeni költségvetési hiányt már nem szabad szociális kiadásokra fordítani, hanem kizárólag a beruházásokra, ami komoly kihívások elé állítja a politikai vezetést. Merz elmondta, hogy a német gazdaság jövője fontos reformokat sürget, külön a bürokrácia csökkentése és az adósságfékek újragondolása terén.

Valóban elérkezett a változás ideje. A német gazdasági helyzet komoly reformokat kíván, különösen a globális gazdasági versenyképesség érdekében. Az ipari szereplők és a kormány közötti együttműködés elengedhetetlen a befektetések ösztönzésére és a gazdasági növekedés helyreállítására. Ha Németország nem reagál gyorsan és hatékonyan, megkérdőjeleződhet pozíciója mint az európai gazdaság motorja.