Iyad ag Ghali, aki egykoron a zeneiparban tevékenykedett, később a világ egyik legveszélyesebb al-Kaida-franchise-ának vezetője lett, ahol betiltotta a zenét, és egy szélsőségesekből álló hadsereg élére került, amely több tízezer ember halálát okozta. Harcosai között megjelentek olyan zenészek is, mint a Tinariwen tagjai, akiket ag Ghali emberei elraboltak.

Manny Ansar, a Tinariwen zenekar egykori menedzsere, emlékezetes szavakkal idézte fel először a találkozót ag Ghalival, akinek a világa teljesen megváltozott, amikor megjelentek a brutális események: "Egy hatalmas sokk volt látni azokat a felvételeket, ahol holttestek között sétáltunk".

Ag Ghali évek alatt Nyugat-Afrikát elsődleges csatatérré alakította, ahol a nyugati kormányok és a helyi iszlamista szélsősőségesek csaptak össze. A jelentések szerint 6000 harcosa tombolt a falvakban, harcolva francia katonák, amerikai zöldsapkás katonák és orosz zsoldosok ellen.

Ghali invenciózus karrierje zenei promóterből iszlamista hadúrrá nem elképzelhetetlen, de mégis drámai váltás volt, hiszen egykor Tekintélyes zenészekkel osztotta meg a színpadot. Ag Ghali sorsát a zenében látott függetlenségtámogatása alakította, segítve a mali muzsikusokat, hogy hozzáférjenek a szükséges eszközökhöz, hogy fejlődhessenek.

A zenészek védelme érdekében szervezett fesztiválok, mint például a Timbuktu Fesztivál 2012-ben, amelyen Bono is fellépett, varázslatos pillanatokat hoztak. Az esemény mindössze néhány nappal a konfliktus elkezdődése előtt zajlott, amely végül véget vetett a zenének és a szórakozásnak a régióban.

Az iszlamista csoportok terjedése új kihívások elé állította Malit és a környező országokat, ahol a tinariwen-i zenészeket megfosztották a zenei kifejezés lehetőségétől. A nők jogait súlyosan megsértették, férjeik és testvéreik nélkül közterületekre nem mehettek, míg a vallási rendőrök az éppen nem megfelelőnek ítélt személyeket korbácsolták meg.

A helyzet drámai változásokon ment keresztül, és összeomlott a civil vezetés, állítólag a katonák arra hivatkozva, hogy felkészültebbek a terrorista csoportok legyőzésére, s vezetésük alatt számos puccsra került sor. A helyi közösségek védelme érdekében eddig több mint 8880 ember vesztette életét a nyugat-afrikai konfliktusok során, amit a Pentagon mértékadó jelentése is alátámaszt.

Maliban, Burkina Fasóban és Nigerben a nyugati világ elleni katonai akciók hatására a helyi hatóságoknak szembe kell nézniük azzal a folyamatos fenyegetéssel, hogy Ghali vezette fegyveres csoportok ellenőrzése alá vonják a régiók egy részét. Az ENSZ-jelentések szerint Ghali tragikus ikonja a terrorizmusnak, amely mindennapos valósággá vált egyes közösségekben.

Párhuzamosan a nyugati világ regionális politikájával, amely évek óta küzd a terrorizmus ellen, a helyi hatalmak nem tudnak fellépni ag Ghali fenyegetései ellen, és sokan kamatoztatják a helyzetet, hogy saját érdekeiket érvényesíthessék. A jövő Mali és a szomszédos országok számára is sötét és bizonytalan, hiszen a gerillaháború és a terrorizmus egyre inkább gyökeret ver a térségben.

Az elhúzódó zűrzavar a nyugati világ politikai stratégiáját is felülírja, és új kihívásokat támaszt a rend helyreállítása érdekében. A közeli jövő ígérte stabilitás, helyi békefolyamatok mellett mindenképpen kérdéses.