A világgazdaság előtt egyre nehezedő kihívások sorjáznak, melyek középpontjában a globalizáció, a nemzeti szuverenitás és a társadalmi stabilitás feszültsége áll. Dani Rodrik, a Harvard Egyetem professzora szerint a politikai trilemma globális szinten párhuzamosan mozgó kérdései között külön kiemelést nyer a klímaváltozás, a középosztály megerősítése és a globális szegénység csökkentésének ügye.

Rodrik már 2000-ben megírta, hogy a nemzetállamok, a globalizáció, és a demokratikus politikák nem létezhetnek együtt harmonikusan. Ma egy újabb trilemma fenyeget, amely azt jelzi, hogy a klímaváltozás elleni harc nem összeegyeztethető a középosztály felemelkedésével és a globális szegénység csökkentésével. Különösen a fejlett országok és fejlődő államok egyaránt érezhetik ennek súlyát.

Rodrik megvizsgálta az Egyesült Államok közelmúltbeli válaszait is, ahol Joe Biden kormánya célzottan a megújuló energiaforrásokba fektetett be, és azon munkálkodik, hogy a középosztály helyzetét erősítse. A helyzet komolyságát fokozza az, hogy a klímaváltozás miatt nemcsak politikai, hanem morális felelősségről is beszélni kell. A klímaválság nemcsak környezetvédelmi kihívás, hanem politikai és társadalmi stabilitást is veszélyeztet, így a globális szegénység csökkentése egyre sürgetőbbé válik.

Az elmúlt évtizedek gazdasági növekedésének ára a klímaváltozás elkerülése érdekében hozott intézkedések elhanyagolása volt. A fejlett országokban a jóléti államok kiépülése részben a globalizációs előnyökre és a szegényebb országok piacainak megnyitására épült, de nem számoltak a globális felmelegedés és az egyenlőtlenségének mértékével.

Egy kiegyensúlyozott politikai megközelítés szükséges ahhoz, hogy a zöld átállás és a középosztály megerősítése egyetemes célokká váljanak. A szegénység csökkentése, a klímaválság megoldása és a középosztály támogatása mind egymástól elkülöníthetetlen célok, melyek megvalósítása új, innovatív megközelítéseket igényel. Az optimális megoldás lehet egy olyan finanszírozási mechanizmus kialakítása, amely a szegény országok fejlődését és a klímaváltozás csökkentését egyaránt támogatja.

Az USA és az EU által végrehajtott klímaintézkedések nemcsak a jelenlegi nemzetközi feszültségeket hivatottak enyhíteni, hanem a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokat is befolyásolhatják. E kölcsönhatások révén a globális gazdaság átalakulhat, amennyiben a fejlődő országok számára ugyanolyan esélyeket biztosítanak, mint a gazdagabb államoknak. A nemzetközi színtéren kölcsönösen előnyös megállapodásokra van szükség, hogy egy fenntarthatóbb és igazságosabb világgazdaság felé léphessünk.