A magyar sportélet egy kivételes tehetséget veszített el, Jakab Vilmos, aki 1974 és 1976 között a válogatott ökölvívó csapat tagja volt. Vilmos a magyar bajnoki címeket 1973 és 1977 között szerezte meg, igazán kiemelkedően szerepelt az 1976-os montréal-i olimpián, ahol a félnehézsúlyúak között a nyolcaddöntőig jutott.

Pályafutása után Jakab Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban élt, ahol az ökölvívás folytatásában is aktív szerepet vállalt. Edzőpartnerként olyan világbajnokok felkészülésében segédkezett, mint Michael Spinks, akivel a félnehézsúlyban közösen tréningeztek. Ezáltal nemcsak hű maradt sportágához, hanem hozzájárult a nemzetközi ökölvívás fejlődéséhez is.

A Magyar Ökölvívó Szakszövetség szomorú híreként közölte Jakab Vilmos elhalálozását, amely a közösségi médiában szombaton reggel jelent meg. A sportközösség mély megdöbbenéssel és fájdalommal fogadta a hírt, hiszen Vilmos nemcsak a ringben, hanem azon kívül is sok fiatal sportolónak volt példaképe.

Jakab Vilmos 72 éves korában hunyt el, de emléke és öröksége örökké élni fog a magyar ökölvívás történetében. A sportág iránti szenvedélye és elkötelezettsége mindannyiunk számára inspiráló példa marad. A kérdés most az: hogyan emlékezünk meg egy ilyen nagyszerű sportolóról?