Véget ért az Európai Unió Tanácsának fél éves magyar elnöksége, amely során számos fontos esemény és döntés született. A magyar elnökség végérvényesen új fejezetet nyitott a hazánk és az Unió közötti kapcsolat...

Ez a lépés 13 év elteltével valósult meg, és szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a huszonhat másik tagállam közül senki sem tudta ilyen mértékben előrelendíteni a két ország schengeni csatlakozását. Ennek a sikernek köszönhetően nemcsak a balkáni országok, hanem a magyar érdekeltségek is elégedettek lehetnek, hiszen Európa gazdaságának lendületet adott.

A magyar elnökség teljesítménye azonban nem áll meg itt. A megfelelő tárgyalási taktikával négy fejezetet is sikerült lezárni Montenegró esetében, ami eddig példa nélkül állt. Számos szakpolitikai területen történt előrelépés, ami fokozta a tagjelölt országok, mint Szerbia és Albánia szintén a csatlakozási reményeit. Igazán sziklaszilárd alapot jelentett a kedvező magyar-szerb kapcsolatok, amelyek révén sikerült megtartani a szövetségesek érdekeit is.

Fontos megemlíteni, hogy a magyar elnökség sokat tesz az európai színtér erősítéséért. A legfrissebb hírek szerint Montenegro és Szerbia várhatóan 2026-ra, míg Albánia 2027-re készülhet fel a teljes jogú EU-taggá válásra. Ez a fejlődés, amely a megerősített kapcsolatok döntő fontosságú szerepének állít emléket, nagy klímat hoz magával.

Mindezek tükrében nyugodtan kijelenthetjük: hazánk jobboldali vezetése nemcsak, hogy hozzájárult a bővítési folyamathoz, de a szkepticizmus által gyakran körülvett EU-ellenes retorika ellenére példát mutatott a teljes integrációnak. Mert végeredményben nemcsak a diplomaták, hanem a közvélemény is egy különlegesyn hangsúlyozták, hogy a szorosabb és egységesebb Európa nemcsak jajgatásokból áll, hanem érdemi lépésekből, amelyhez a magyar elnökség is nagyban hozzájárult.