Ma Magyarország gazdasági helyzete és a lehetséges következmények szempontjából kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk a 2008-as görög válság körülményeivel. A Valutaalap és az EU szakértői 2009 végén arra figyelmeztettek, hogy a görög államcsőd közel áll, ami végül valóban bekövetkezett. Görögország hosszú időn át küzdött a megugró adóssággal és a gazdasági egyensúly hiányával, amit a beavatkozások csak súlyosbítottak. Azonban Magyarország jelenlegi helyzete - bár sok szempontból aggasztó - nem összehasonlítható a görög válság súlyosságával.

A legfrissebb statisztikák és elemzések szerint a magyar költségvetés hiánya az elmúlt időszakban stabilizálódott, és míg az államadósság szintje magas, a kormányzat lépései segítenek abban, hogy elkerüljük a valódi válságot. Jelenleg a folyó fizetési mérlegünk többletet mutat, ez pedig erősíti a forint stabilitását.

Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk a hatalmas belső feszültségeket, amelyeket a kormány gazdaságpolitikája generál. Egyre több elemző hívja fel a figyelmet arra, hogy a magasnyomású gazdaságpolitika egy zsákutca, amely nem segít a valódi, fenntartható növekedés elérésében. A magas bérek és a folyamatosan növekvő infláció kérdései mellett a nemzetközi kereslet csökkenése miatt a magyar gazdaság kikerülhetetlenül kerül szemben a stagnálással.

A kormány hatékonyabb gazdaságpolitikájának kifejlesztésére van szüksége, amely kezeli a strukturális problémákat, mint például a munkaerőpiac átalakítását és az innováció ösztönzését. A külső kereslet élénkítése kulcsszerepet játszhat abban, hogy a következő években elkerüljük a recessziót. Az EU-s támogatások és a helyi beruházások révén meg kell alapozni a stabil, versenyképes gazdasági környezetet, ahol a magánszektor egészségesen tud működni, és a belföldi fogyasztás nem lesz kizárólag az alacsony vagy kedvezményes hitelek által támogatva.

A következő időszak meghatározó lesz a magyar gazdaság fejlődése szempontjából, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a növekedés biztosítása érdekében. Minden jel arra mutat, hogy ha nem változtatunk a gazdaságélénkítési stratégiánkon, akkor a jövő nem ígérkezik túl derűsnek.