A migrén, a neurológiai betegségek egyik legszélesebb körben elterjedt formája, a népesség 10-16%-át érinti világszerte, Magyarországon pedig több mint 1 millió embert sújt – állítja a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. A kutatások során a Szegedhez köthető HUN-REN–SZTE Idegtudományi Kutatócsoport is jelentős eredményekre jutott, amelyek nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is fontosak. „Ha valaki migrénes, akármilyen jelenléte is van a munkahelyén, valójában nem tud hatékonyan dolgozni” – mondta Dr. Vécsei László professzor.

A migrén két fő formában nyilvánul meg: aurás és aura nélküli. Az aurás migrén előjelei jól megfigyelhetők, és a fájdalmat kísérő tünetek is felismerhetők. A migrén kialakulását számos tényező befolyásolja, beleértve a stresszt, az alvás minőségét és mennyiségét, valamint a környezeti hatásokat.

Jelenleg Dr. Vécsei László csoportja a migrén és a kinurenin-rendszer kapcsolatát kutatja, amit eddig nem elemeztek kellő mélységgel. Az új publikációjuk az idegrendszer és az immunrendszer kölcsönhatására helyezte a hangsúlyt a kinurenin-anyagcsere változásain keresztül.

A kutatás középpontjában a triptofán áll, ami egy esszenciális aminosav, amelyet a szervezet a szerotonin, a boldogsághormon előállításához használ. Fontos tudni, hogy a triptofánt nem tudja a szervezet önállóan előállítani, ezért táplálékkal kell bevinni.

A triptofán anyagcseréje során keletkeznek a kinurenin molekulák, amelyek jelentős hatással bírnak az immun- és idegrendszer működésére. Különböző biológiai hatásokkal rendelkeznek, például a kinurénsav gátolja az idegsejtek aktivitását, míg a kinolinsav aktíválja azt. A kutatások szerint a kinurenin-anyagcsere jelentős eltéréseket mutat a migrénes betegek esetében, sőt, a cluster fejfájásban szenvedők körében is.

Emellett Dr. Vécsei megemlítette a PACAP nevű peptid szerepét is a migrén kialakulásában. Vizsgálataik rávilágítottak, hogy a PACAP szintje megemelkedik migrénes betegek esetében, ami további lehetőségeket kínál a személyre szabott orvoslásban. A páciensek közel 40%-a nem reagál megfelelően a legújabb, CGRP-blokkoláson alapuló terápiákra. Érdemes kiemelni, hogy az egyik kinurénsav-analóg csökkenti a PACAP szintet migrénmodellekben, ami új utakat nyithat a gyógyszerkutatásban.

Ez a kutatás lehetőséget ad arra, hogy a jövőben a beteg egyéni anyagcseréjének és a hozzá kapcsolódó molekuláris biomarkerek azonosítása jelentős előrelépést hozhat a migrén kezelésében. A kutatók jelenleg a kezdeti fázisoknál tartanak, de a jövőbeli fejlesztések reményei ígéretesek, ahogy a migrénes páciensek számára új gyógyszeres megoldások kerülnek bemutatásra.