A rendszerváltás óta a magyar politikai diskurzusban háttérbe szorult a férfiak és nők közötti egyenlőség kérdése. Az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz-kormányok kifejezetten elfordultak ettől a témától.

A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a nők munkavállalása elengedhetetlen, ám a kormányzati politika nem helyezi a hangsúlyt arra, hogy a nők mögött álló anyagi elismerés is hasonló legyen a férfiakéhoz. Az elmúlt évtizedben pedig a női vezetők száma drasztikusan csökkent, ezzel együtt Magyarország az utolsó helyre csúszott az EU-n belül a női politikai képviseletet tekintve.

A legújabb kutatások eredményei

A Tárki Társadalomkutató Intézet legújabb tanulmányában, a „Nemek közötti egyenlőség Magyarországon európai összehasonlításban 2015–2022” címmel, a következő megállapítások láthatók:

- A gyermektelen nőket kedvezőbben alkalmazzák, mint az anyákat, ami az úgynevezett „motherhood penalty” további fennmaradását jelzi.

- Az egyedülálló anyák helyzete a legrosszabb a visegrádi országok között, és ez régiós szinten is kiemelkedően alacsony.

Mivel a nemek közötti egyenlőség az EU alapelvei közé tartozik, 1975 óta része a tagállamok kötelességeinek, hogy jogszabályokat alkossanak, amelyek garantálják a férfiak és nők közötti egyenlő bérezést. A herke Boglárka és Szikra Dorottya által készített tanulmány segítségével a nők és férfiak egyenlőtlenségei feldolgozásra kerülnek, külön figyelmet fordítva a különböző munkakörökre és hatalmi pozíciókra.

A kutatás rávilágít, hogy a 2008-as gazdasági válság után a női munkaerőpiaci részvétel nőtt, azonban az Orbán-kormány eddigi politikája legfőképpen a szüléseket támogatta, semmint a nők munkahelyi egyenlőségét.

Az elmúlt években végrehajtott intézkedések, mint a gyed extra és más szociális támogatások, nem hoztak szembetűnő javulást a népesség növekedésében. A bölcsődei helyek bővítése ellenére a gyermekek beíratkozási aránya csökkent.

Fontos megemlíteni, hogy a legutóbbi adatok szerint a nők foglalkoztatottsági rátája 2022-ben 74,6% volt a gyermektelenek körében, míg a három vagy több gyermeket nevelők esetében ez az arány csak 47,2% volt.

A nyugdíjas nők helyzete Magyarországon kedvezőbben alakul, mint számos más EU-s országban, azonban a nemi bérszakadék továbbra is aggasztó. Az Eurostat statisztikái alapján a bérkülönbségek markánsan emelkednek, és a legnagyobb szakadékokat a tradicionálisan férfiak által dominált szektorokban tapasztalhatjuk.

A legfrissebb tanulmányok arra is rávilágítanak, hogy a szexuális és nemi alapú erőszak Magyarországon kiemelkedően magas, különösen a partnere által elkövetett pszichológiai bántalmazás esetében. A magyar nők több mint 41%-a számolt be erről a tapasztalatról, ami jelentős mértékben meghaladja az EU-s átlagot.