Bevezetés

A mesterséges intelligencia (AI) forradalma az elmúlt évtizedben érte el valóban nagy átalakulását, és mára már a mindennapi életünk elengedhetetlen részévé vált. Emlékezzünk vissza, hogy 1997-ben az IBM Deep Blue gépe legyőzte Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot, ami akkoriban a technológiai bravúrok csúcsának számított. Azóta a mélytanulási technológiák robbanásszerű fejlődésnek indultak, különösen a 2010-es évektől, amikor a nagy adathalmazok és a növekvő számítási kapacitások lehetővé tették a neurális hálózatok komplexitásának növelését.

A generatív AI növekvő népszerűsége

A generatív AI, mint például a ChatGPT, exponenciálisan növekvő népszerűsége is ennek köszönhető. Megdöbbentő grafikonok mutatják, hogy az AI által használt eszközök és szolgáltatások elterjedési üteme sokkal gyorsabb, mint amit az internet vagy a személyi számítógépek esetében láthattunk.

Az energiaigény és költségek

De milyen árát fizetjük ennek a technológiai fejlődésnek? Az adatközpontok energiaigénye jelentős mértékben megnövekedett, és a mesterséges intelligencia rendszerek működéséhez szükséges chipgyártás sokkal nagyobb energiafogyasztással jár, mint a korábbi technológiák. Egy ChatGPT generálása például átlagosan tízszer annyi áramot igényel, mint egy Google keresés, ami átírja az energiahasználat eddigi költségvetéseit.

Globális energiafogyasztás és előrejelzések

A Goldman Sachs becslése szerint az adatközpontok a világ energiafogyasztásának már most is 1-2%-át elfoglalják, és ez az érték a következő években akár meg is duplázódhat. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint az adatközpontok energiaigénye átlépi a globális kereslet 5%-át, ami még komolyabb kihívásokat jelent az energetikai rendszereknek.

Technológiai példák az energiaigényekre

A Tesla és az Nvidia példája jól mutatja, hogyan formálja át a technológia az energiaigényeket. A Tesla önvezető technológiájához felhasznált chipgyártás óriási energiamennyiséget jelent; egy H100-as chip óránként akár 700 wattot is elfogyaszthat. Egyes gyárak, mint például a TSMC, napi 2,85 GWh áramot igényelnek, ami 100 000 amerikai háztartás napi energiafogyasztásával egyenlő.

Energiaforrások kérdése

Az energiaforrások biztosítása komoly kérdést vet fel: milyen forrásból állítjuk elő ezeket az energiákat? Az atomenergia visszatérőtémává válik, mivel sok szakértő szerint ez az egyetlen alternatíva a folyamatos és megbízható energiaellátásra. Ráadásul a kisebb, moduláris atomreaktorok (SMR) megjelenése új lehetőségeket nyújt arra, hogy a technológiai óriások stabil, karbonszegény energiaforrásokat biztosítsanak.

Megújuló energiaforrások helyzete

De mi a helyzet a megújuló energiaforrásokkal? Ezek terjedése szintén növekszik, például a nap- és szélenergia, azonban intermittáló jellegük miatt gyakran nem biztosítják a szükséges stabilitást. Ennek megoldására az energiatárolási technológiák globális szintű fejlesztése lenne szükséges.

A jövő kihívásai

Az energiaellátás jövője tehát sok kihívással teli. A digitális fejlődés és a fenntarthatóság összehangolása elengedhetetlen a következő évtizedekben, különösen a kibővülő mesterséges intelligencia rendszerek energiaigényeinek kielégítésére, amelynek hátterében az áll, hogy minden eddiginél több energiára lesz szükségünk. Az, hogy milyen irányba mozdulunk el a megújuló és fosszilis energiaforrások, illetve az atomenergiával kapcsolatban, nagymértékben befolyásolja a globális energetikai tájat, melynek hatásai közvetlenül kihatnak életünkre és gazdaságunkra.