A Hold vulkanikus aktivitásának nyomai

A tudósok régóta tudják, hogy a Hold egykor aktív vulkánokkal rendelkezett, de eddig nem volt világos, hogy ez az időszak mikor érhetett véget. A kínai Csang'o-6 űrszonda felfedezései közelebb vitték a választ, amikor a Hold túlsó oldaláról származó kőzetmintákat hozott a Földre, tartalmazva az eddigi legrégibb Holdról származó szikladarabot is, melynek kora 4,2 milliárd év.

A Csang'o-6 űrszonda felfedezései

A szonda 2024 nyarán tért vissza a Földre, 2 kilogramm Hold-kőzettel a fedélzetén. Bár elsőre nem tűnik soknak, ez elegendő információt szolgáltat ahhoz, hogy a tudomány további ismereteket nyerjen a Hold külső rétegének keletkezéséről. A kutatások szerint találtak 107 bazalttöredéket is, amelyek 2,8 milliárd évesek és valószínűleg a Csang'o-6 helyén történt vulkanikus kitörésekből származnak.

A Hold két oldala közötti különbségek

A Hold két oldala jelentősen eltér egymástól. Míg a Föld felől látható oldalon bazaltsíkságokat találni, a túlsó oldalon rengeteg kráter található. A két félteke kérgének vastagsága és bizonyos elemek, például a tórium koncentrációja is eltérő. A kettősség okai még nem teljesen ismertek, de a Science és a Nature folyóiratokban megjelent kutatások szerzői biztosak abban, hogy a vulkanikus aktivitás felfedezése fontos nyomokat jelenthet.

A vulkánok története a Holdon

Ez a legújabb felfedezés azt jelzi, hogy a Holdon legalább 1,4 milliárd éven át voltak vulkánkitörések, amelyek körülbelül 2,8 milliárd évvel ezelőtt érhettek véget. Az okok tisztázása még folyamatban van, de elképzelhető, hogy a Hold a múltban közelebb helyezkedett el a Földhöz, ami fokozott gravitációs hatásokat eredményezett, így a vulkánok kitörése könnyebbé vált. A tudósok továbbra is dolgoznak ezen kérdések tisztázásán, hogy jobban megértsék a Hold geológiai történelmét, ami számos újabb kutatás irányát is megszabhatja a jövőben.