A mesterséges intelligencia (MI) folyamatosan terjed, és bár sokan a technológia pozitív hatásait hangsúlyozzák, a figyelemelterelés mellett érdemes a hátulütőkről is beszélni. Eddig talán úgy tűnt, hogy a gépek nem jelentenek közvetlen fenyegetést, de az MI által generált energiaigény és a vele járó környezeti hatások komoly problémák elé állítanak minket.

Ahogy az MI iránti kereslet növekszik, úgy az adatközpontok energiafogyasztása is emelkedik. Az érdekes az, hogy a terjedésük következtében a globális légszennyezés is drámaian nő, ami nemcsak a klímaváltozáshoz, hanem különböző légzőszervi megbetegedésekhez is vezethet. Az Interesting Engineering legfrissebb jelentése erre figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a probléma 2030-ra még súlyosabbá válhat.

Az Egyesült Államok adatkonnexiói évente több ezer asztmás esetet és halálesetet okoznak. A becslések szerint még a fennmaradó adatokkal együtt is ez az ország asztmás halálozási arányainak egyharmadát teszi ki. Ez a probléma azonban nem korlátozódik az Egyesült Államokra; globális szinten is hasonló hatásokra lehet számítani.

Shaolei Ren, a Kaliforniai Egyetem kutatója, megemlíti, hogy a légszennyezés hatásai széles körben észlelhetők, hiszen a levegőbe került szennyezők nagy távolságokat képesek megtenni, így a problémák szélesebb területet érintenek.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy sok adatközpont még mindig fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Egyetlen nagy MI-model betanítása annyi elektromos áramot igényel, ami vadonatúj szennyezési forrássá válhat. Például annyi kibocsátást generál, mintha valaki 10 000-szer utazna oda-vissza Los Angeles és New York között.

A számítások arra utalnak, hogy az adatközpontok miatt 2030-ra körülbelül 20 milliárd dolláros egészségügyi terhet jelentenek az Egyesült Államokra. Ezen költségek a környezeti hatásokhoz hasonlatos mértékben jelentkeznek majd, komoly hatással a közegészségügyre és a gazdaságra.

Sokan már most érezhetik a hatásokat, például Virginiában a gáztüzelésű generátorok működtette adatközpontok az asztmás megbetegedések számának jelentős növekedéséért felelnek. Érdekes módon, míg egyes cégek az atomenergia vagy a megújuló források felé mozdulnak el, a legtöbb adatközpont még mindig a fosszilis tüzelőanyagok használatánál marad.

A szakértők szerint sürgető szükség van további kutatásokra e területen annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen kárt okoznak az adatközpontok nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi szempontból is. Érdemes tehát mérlegelni, hogy a mesterséges intelligencia valóban segít-e vagy inkább árt?