A legfrissebb OECD statisztikák szerint Magyarország a daganatos megbetegedések okozta halálozások terén a legrosszabb helyzetben van a 29 vizsgált ország, köztük az Európai Unió tagállamai, Izland és Norvégia között. Az adatok alapján 2021-ben a magyar lakosság körében a daganatos halálozás körülbelül egyharmaddal haladta meg az EU-s átlagot - írja a Telex.

Azonban, ahogy a portál is kiemeli, a statisztikák torzítottságához jelentős mértékben hozzájárul, hogy Magyarországon a boncolások aránya kiemelkedően magas, ami miatt a rákos megbetegedések felismerésének aránya is magasabb. Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikája és Nephrológiai Diabetológiai Centrumának kutatási igazgatója, valamint az MSD egészségügyi adatkutatási részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy a legújabb kutatásaik világosan mutatják, hogy az OECD által bemutatott helyzet nem tükrözi a valóságot.

Kiss Zoltán szerint: „Bizonyosan kijelenthetjük, hogy a rákprofil jelentések rendkívül hasznosak, de Magyarország esetében jelentős pontatlanságokat tartalmaznak.” Rámutatott, hogy a 2018-as jelentés alapján a 100 ezer főre jutó rákos esetek férfiaknál 580 volt Magyarországon, míg Szerbiában 460, Bulgáriában pedig 390. „Hogyan lehet ilyen mértékű különbség?” - tette fel a kérdést.

Kiss állítása szerint a háttérben az áll, hogy Magyarországon nem a daganatos megbetegedések valódi előfordulásával dolgoznak, hanem a halálozási adataink alapján, más országok (mint Románia, Szerbia és Bulgária) arányainak segítségével becsülik meg a daganatos előfordulási adatokat.

Ezért az elmúlt évtizedek során egyetlen egyszer sem valós daganatos előfordulási adatok kerültek az OECD-jelentésbe Magyarországról, csupán becslések, így kerültünk a ranglista élére.

Fontos megemlíteni, hogy egy ország boncolási arányának alacsony volta esetén a daganatos megbetegedésből származó halálozások jelentős része észrevétlen marad, míg kiemelkedően magas boncolási arány esetén a posztmortem diagnózisok aránya is magasabb. „Például 2018-ban Romániában a rákos esetek 5 százalékát boncolták fel, míg Magyarországon ez az arány 35 százalék volt. Ez hatalmas különbség.” - nyilatkozta a szakértő.

Kiss Zoltán saját méréseik alapján megfigyelte, hogy 2018-ban a rák előfordulása 10-14 százalékkal alacsonyabb volt, mint az OECD-jelentésben riportált becslés. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a magyar rákstatisztikák jelentős mértékben torzítottak, és sürgős szükség van egy valósághűbb adatgyűjtésre, amely a lakosság valódi egészségügyi állapotát tükrözi.