A Perm–Triász kihalási esemény, ismertebb nevén a „Nagy Kihalás” körülbelül 252 millió évvel ezelőtt történt, a perm és triász földtörténeti időszakok határán. A tudományos kutatások szerint ez volt a Föld történetének legpusztítóbb eseménye, amelynek következtében a tengeri élőlények 96%-a, míg a szárazföldi gerincesek körülbelül 70%-a pusztult el.

A katasztrófát számos tényező idézte elő, többek között masszív vulkánkitörések, amelyek mintegy 100 000 milliárd tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe. Ez elképesztő láncreakciót váltott ki: a bolygó globális átlaghőmérséklete meredeken emelkedni kezdett, az óceánok oxigénszintje csökkent, és a szénciklus destabilizálódott.

A Genfi Egyetem tudósai megkövesedett növényi maradványokat vizsgáltak, hogy rekonstrukciókat készítsenek az ősi ökoszisztémákról. Megállapították, hogy a globális átlaghőmérséklet 10 Celsius-fokkal emelkedett viszonylag rövid idő alatt, ami drámai változásokat eredményezett a földi életformák alkalmazkodásában. Maura Brunetti, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a földi életnek évmilliók során kellett alkalmazkodnia a klíma és a szénciklus változásaihoz.

A kutatók öt geológiai szakaszra összpontosítottak: a késői perm wuchiapingi és changhsingi korszakaira, a korai triász induáni és oleneki szakaszaira, valamint a középső triász anisusi időszakra. Különböző területek növényi kövületeit elemezték, és az eredményeket fejlett éghajlati modellekkel hasonlították össze, hogy megértsék a különböző területeken uralkodó klímát.

A kutatás során kiderült, hogy míg a késői perm időszak viszonylag hideg volt, a triász korai szakaszára egy kaotikus éghajlat jellemzői alakultak ki. Később, a triász időszakban a globális átlaghőmérséklet 10 Celsius-fokkal emelkedett, ami stabilizálódtak a környezeti feltételek, és így trópusi sivatagok buja erdőkké alakultak át, míg a mérsékelt éghajlati növényzet a sarkok felé tolódott, így bekebelezve a tundrát.

A Frontiers in Earth Science tudományos folyóiratban megjelent publikáció figyelmeztet arra, hogy ha a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátás üteme nem változik, az emberi civilizáció 2700 éven belül elérheti a perm–triászi kihalási esemény szintjét, ami drámai fordulatot jelenthet a bolygónk ökológiai jövőjében! Ne hagyja ki a legfrissebb kutatás részleteit, és készítse fel magát a lehetséges következményekre!