Ha azt hiszi, hogy lakásában csak családtagjaival és háziállataival osztozik, óriásit téved. Valójában milliónyi láthatatlan mikróba is osztozik veletek az otthonban! A mikrobiom fogalma nem csupán a testünkre vonatkozik, hanem a lakásaink különleges ökoszisztémájára is, amelyet beltéri mikrobiomként ismerünk. A beltéri mikrobiom baktériumok, gombák, vírusok és más mikroorganizmusok bonyolult közössége, amelyek folyamatosan fejlődnek azokon a helyeken, ahol élünk, tanulunk és dolgozunk — részletezi Samuel J. White, a York St. John Egyetem docense a The Conversation hasábjain.

A beltéri mikrobiom összetétele kifejezetten fontos, mivel a legfrissebb kutatások szerint jelentős hatással van a közérzetünkre, beleértve a légúti egészséget, az immunrendszert, sőt még a mentális jólétünket is befolyásolhatja.

Elmondható, hogy a lakás mikrobiomjának jellege a lakók szokásaitól függ. Például a főzés és a takarítás gyakorisága, vagy akár a háziállatok jelenléte is befolyásolja a lakóhelyünk mikrobiális közösségét. Ezen kívül, az épületek tervezése és karbantartása is kulcsszerepet játszhat abban, hogy milyen mikrobák szaporodnak a lakás különböző helyein. A szellőztetési rendszer típusa, a természetes fény mennyisége, és az építésnél használt anyagok mind hozzájárulnak a beltéri mikrobiom kialakulásához.

A következő kérdés, amely felmerül, az, hogy milyen hatással van az egészségünkre a beltéri mikrobiom. Hasonlóan a testünkben élő mikrobákhoz, a környezetünkben találhatóak is lehetnek pozitív vagy negatív hatással ránk. A legkedvezőbb hatás, hogy a különféle mikrobákra való kitettség erősítheti az immunrendszert, különösen gyermekkorban. Ez csökkentheti bizonyos allergiák és autoimmun betegségek kockázatát, valamint javíthatja a légúti megbetegedésekkel szembeni védekezést is, mint például megfázás, influenza vagy hörghurut esetén.

De a helyzet nem minden esetben ilyen rózsás. A rossz szellőzésű és magas páratartalmú lakásokban könnyen elszaporodhatnak a kórokozók, amely penészesedéshez és légzőszervi problémákhoz vezethet. A gyakori légúti betegségek, például az influenza vagy a COVID-19 gyors terjedését is elősegítheti a nem megfelelő szellőzés. Ráadásul, a beltéri antimikrobiális tisztítószerek használata is hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztens baktériumok megjelenéséhez, ami komoly közegészségügyi kockázatokat vonhat maga után.

A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a beltéri mikrobiom hatással van a mentális egészségünkre is. Számos tanulmány összefüggésbe hozta a városi életet a mentális egészségügyi problémák fokozott kockázatával, például a depresszióval. Ennek fő magyarázata, hogy a városi lakók kevesebb mikrofajnak vannak kitéve, mint a vidéki területeken élők, ami a bélmikrobiom csökkent változatosságához vezethet. Ez megzavarhatja a bél és az agy közötti kommunikációt, hozzájárulva a mentális problémákhoz.

Mivel egyre többen ismerik fel a mikrobiom egészségünkre gyakorolt hatását, fontos, hogy a mikrokörnyezetünket tudatosan alakítsuk úgy, hogy támogassuk a jólétünket. Az épületek tervezésénél figyelembe kellene venni a természetes anyagok használatát, amelyek hasznos mikrobákat hordoznak, valamint olyan szellőzési rendszereket kialakítani, amelyek növelik a mikrobialis sokféleséget.

Emellett az otthonok belső terét is optimalizálhatjuk, például növényi és mikrobás élettel teli „életfalakkal”, vagy olyan építőanyagok használatával, amelyek hasznos baktériumspórákat tartalmaznak. A szobanövények nemcsak a levegőt tisztítják meg, hanem különféle mikroközösségeket is kialakítanak. Ráadásul szintén ígéretes stratégia a probiotikumok használata, amelyek nem csupán szájban alkalmazható tabletták formájában léteznek, hanem olyan probiotikus tisztítószerek is, amelyek a környezetbe juttatják a jótékony mikrobákat, segítve ezzel a kórokozók elpusztítását.