A mikroműanyagok világába nyerült kutatások újabb megdöbbentő felfedezése világít rá, hogy a mindennapi életünkben, különösen a rágás közben, milyen mértékben vagyunk kitéve ezeknek az apró részecskéknek. A mikroműanyagok 1 mikrométer és 5 milliméter közötti mérettartományú anyagok, amelyek élelmiszerekből, csomagolóanyagokból és egyéb forrásokból juthatnak a szervezetünkbe, és sokezres nagyságrendben megtalálhatók még az agyban is.

A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) által végzett legújabb tanulmány szerint a rágózás során óriási mennyiségű mikroműanyag is a nyálba juthat. Egyetlen rágó akár több száz mikroműanyag-darabot is eljuttathat a szervezetbe. A kutatók természetes és szintetikus rágókat vizsgáltak, hogy megállapítsák, mennyi műanyagot nyelünk le a rágás során.

Bár a rágózás rendkívül elterjedt szokás, ennek ellenére ez a kutatási terület korábban viszonylag feltáratlan volt. Az Interesting Engineering magazin rámutat, hogy a rágógumi alapanyaga lehet természetes, növényi polimer, de sokszor szintetikus, kőolaj alapú vegyületekből is készül. A kutatók megfigyelték, hogy a szintetikus rágókban lényegesen több mikroműanyag található, mivel ezek jellemzően egyfajta anyagot képviselnek.

A kísérletek során öt különböző kereskedelmi forgalomban kapható rágót elemeztek, és megdöbbentő adatokat találtak: egy gramm rágó körülbelül 100 mikroműanyagot szabadít fel, míg egyes esetekben akár 600 egyedi részecske is elérhető. Ez azt jelenti, hogy egyetlen rágó akár 3,000 mikroműanyag-darabot is kibocsáthat.

Ezek az eredmények nemcsak a rágózás biztonságát kérdőjelezik meg, hanem újabb kérdéseket is felvetnek a mindennapi fogyasztási szokásaink hatásairól egészségünkre. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a rágózás nem az egyetlen, mikroműanyag-forrást jelentő tevékenység. Érdemes figyelembe venni, hogy a környezetből és az ételekből is rengeteg mikroműanyag kerülhet szervezetünkbe.

Az is megállapítást nyert, hogy a természetes és szintetikus rágók mikroműanyag-kibocsátása hasonló mértékű volt. Érdekes módon a legtöbb mikroműanyag a rágás első két percében szabadult fel; nyolc perc elteltével pedig már a mikroműanyagok 94%-a felszabadult. A kutatás azonban technikai korlátokkal is szembesült, csak a 20 mikrométeresnél nagyobb részecskéket tudták mérni, a kisebbeket nem. A jövőbeli kutatások sürgetik arra a tudósokat, hogy ezek a kis részecskék is a figyelem középpontjába kerüljenek.

A megállapításokat az American Chemical Society tavaszi ülésén prezentálták, és a kutatókat is meglepték az eredmények, amelyek figyelmeztetnek minket arra, hogy az apró mikroműanyagok komoly hatással lehetnek az egészségünkre. Figyeljünk tehát a rágott ételek és termékek választására, mert ez is hozzájárulhat a mikroműanyagok beviteléhez, melyek hatásai még nem teljesen tisztázottak.