Az atomerőművekben felhasznált nukleáris fűtőanyag bizonyos idő után elhasználódik, és szükségessé válik a cseréje. A keletkező kiégett üzemanyag biztonságos tárolása nemcsak költséges, hanem komoly odafigyelést is igényel. De mi lenne, ha valamilyen formában még hasznosítani lehetne őket?

Úgy tűnik, ezt oldották meg amerikai tudósok, akik olyan technológiát fejlesztettek ki, amellyel az elhasználódott fűtőelemek is hasznosíthatók lehetnek.

A módszer központi elemei az úgynevezett szcintillációs kristályok, amelyek fényt bocsátanak ki, miközben sugárzást nyelnek el. Az Ohioi Állami Egyetem kutatói ezt a képességet használták ki, amikor a nukleáris hulladékokat gamma-sugárzásnak tették ki, és az így keletkező fényt napelemmel alakították energiává. Eredményeiket az Optical Materials: X tudományos folyóiratban publikálták, és bemutatták, hogy a módszer kisebb elektronikai eszközök meghajtására is alkalmas.

A kutatók Cízium-137-et és Kobalt-60-at használtak kísérleteikhez; mindkettő gyakori „mellékterméke” az atomreaktoroknak. Az elsővel 288 nanowatt energiát tudtak generálni, míg a másodikkal 1,5 mikrowatt volt a csúcs, ami elegendő egy kisebb szenzor működtetéséhez. Érdekesség, hogy egy 10 wattos normál LED fényforrás 10 millió mikrowattot igényel.

A kutatók azonban úgy vélik, a módszerük skálázható, így akár a watt-szint is elérhető lehet a jövőben. Az ilyen akkumulátorok különösen praktikusak lehetnek ott, ahol radioaktív hulladékok keletkeznek, ráadásul hosszú élettartamúak, és kevés karbantartást igényelnek.

Mindazonáltal a Gizmodo megjegyzi, hogy a módszer skálázása jelenleg meglehetősen drága lenne, és a megállapítások finomításához további kutatásokra van szükség. Nemcsak energetikai előnyöket hozhat, hanem a radioaktív hulladékok kezelésében is forradalmi változást jelenthet, amennyiben sikerül segítségével csökkenteni a hulladék mennyiségét és a tárolási költségeket.