Ukrajna háborúja közepette sok férfi, aki hadköteles korú, különféle módszerekhez folyamodik, hogy elkerülje a besorozást és elhagyja az országot. A helyzet különösen aggasztó a legújabb törvények bevezetése óta, amelyek lehetővé teszik a katonai szolgálatra történő behívás kiterjesztését fiatalabb férfiakra is. Az ukrán parlament 2023 áprilisában módosította a sorkötelezettség korhatárát 25 évre, ami még nagyobb nyomást gyakorol a fiatalokra, hogy elhagyják az országot.

A cikkben bemutatott Anita tanúbizonyságot tesz arról, hogy apja, aki hadköteles, bujkál, elkerülve a katonai hatóságokat. Az ukrán kis falvak szoros közösségi kapcsolatai lehetővé teszik, hogy az emberek figyelmeztessék egymást, ha katonák érkeznek, és az ilyen értesítések segítenek sok férfinak elkerülni a toborzást. A hadköteles férfiak számára ez a helyzet egyértelműen küzdelmes és gyakran életveszélyes.

A cikk említi, hogy a férfiakat a határon keresztül illegálisan próbálják eljuttatni más országokba, többek között üzletkötők és csempészek segítségével. Skype-on vagy Telegram-on érintkeznek a csempészekkel, akik kriptovalutát fogadnak el a szolgáltatásokért, így nehezebb nyomon követni a pénzügyi tranzakciókat. Az ilyen csempészet gyakran bonyolult és költséges, nem beszélve a kockázatokról, amelyekkel a menekülők szembesülnek.

A menekültek körében elterjedt a félelem a katonai szolgáltatással kapcsolatos visszaélésektől. Sokan arról számoltak be, hogy az ukrán hatóságok megpróbálják megakadályozni a menekülést, és elkobozzák az útleveleket. Az ukrán férfiak, akik elhagyják az országot, gyakran szembesülnek a korrupcióval és a belső hatalmi visszaélésekkel, amelyek súlyosan érinthetik a jövőjüket.

Andrij, a menekült férfi, aki a cikk szerint a fiatalabb generációt képviseli, nemcsak a határok átjárhatóságának kérdéseivel foglalkozik, hanem az ukrán hadsereghez való csatlakozásra való nyomásnak is áldozatául esett. Az általuk használt Telegram-csatornák nemcsak a túlélési stratégiákat segítenek, hanem politikai aktivizmusra is ösztönzik a fiatalokat, hogy ellenálljanak a katonai sorkötelezésnek.

Az Eurostat adatai alapján 2024 október végéig több mint 4,1 millió ukrán menekült kért ideiglenes védelmet az Európai Unióban, a magyar határon átmenve Magyarországra is. A helyzet azonban nem rózsás: a magyar hatóságok, hasonlóan a lengyel és román hatóságokhoz, elvileg ugyanúgy bánnak a menekült férfiakkal, mint a nőkkel vagy a gyerekekkel, de a nyelvi és kulturális különbségek miatt sokan nem érzik magukat biztonságban.

Mindezek a körülmények együtt hozzájárulanak ahhoz, hogy sok ukrán férfi inkább a kockázatos illegális módszereket választja a menekülés érdekében, mintsem hogy szembenézzen a besorozás valóságával, amely nemcsak a szabadságukat veszélyezteti, hanem az életüket is. A helyzet a jövőben tovább romolhat, ha a politikai feszültségek és a háború továbbra is fennállnak.