A Balkán régió bonyolult politikai és történelmi viszonyai, valamint a közelmúlt eseményei újra felvetik a szomszédos országok közötti együttműködés kérdéseit. Különösen figyelemre méltó, hogy Szerbia, amely 1999-ben szenvedett el jelentős amerikai légitámadásokat, ma már aktív partnere Magyarországnak a biztonsági együttműködés terén.

A Szerbiában és Magyarországon folytatott diplomáciai párbeszéd folyamatosan bővül. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a legutóbbi találkozóján egyértelműsítette, hogy Szerbia a legfontosabb partner Magyarország biztonsági politikájában. Ezen felül a két ország közötti stratégiai együttműködés érdekében több ipari és infrastrukturális projektről is szó esett, beleértve az energiabiztonság terén végzett közös munkát.

Szerbia szeretné megerősíteni a védelmét, de hangsúlyozza, hogy semleges kíván maradni a NATO-val szemben. Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint ez a hozzáállás jogos, hiszen a modern biztonsági kihívások, mint például a terrorizmus és a migráció, nem ismernek határokat.

Az illegális migrációval kapcsolatos problémák kezelésére a legutóbbi időszakban Szerbia rendőrségi együttműködésekkel igyekszik fellépni, de a katonai együttműködések is napirenden vannak. Továbbá a Balkán térségében a feszültségek kezelése érdekében közösen történő védekezés elengedhetetlen.

Szerbia védelmi költségvetése az utóbbi években növekedett, modernizálva a haderőt, amely főként a helyi szükségletek kielégítésére irányul. Egy egyre erősebb hadsereg mellett Szerbia szeretné a katonai eszközeit NATO-kompatibilissé tenni, hogy hosszú távon jobb együttműködést tudjon kialakítani Magyarországgal és más nyugati országokkal.

A Balkán rekonstrukcióját, stabilizációját és a végleges béke megteremtését senki sem kívánja egy nyílt háború árán. A regionális feszültségek, mint amilyenek a koszovói és a szerb etnikai konfliktusok, folyamatos figyelemmel kísérendők, hiszen az ottani helyzet bonyolultsága folyamatos kihívásként áll a felek előtt. Mindezek mellett a NATO-megállapodások és a közös biztonsági intézkedések kiemelkedő fontossággal bírnak az országok közötti kapcsolatokban.

Koszovóban a NATO békefenntartó ereje, a KFOR jelentős jelenléttel bír, amelyben magyar katonák is szolgálnak. Minden érintett fél érdeke a stabilitás megőrzése, hiszen a régió békéje nemcsak Szerbia, hanem Magyarország és az egész Balkán stabilitásához is elengedhetetlen.