Bevezetés

Az elmúlt hetekben az ország figyelme Till Tamás ügyére összpontosult, amely nemcsak a közvéleményt, hanem a büntetőjog szakembereit is megosztotta. A kérdés az, hogy elévült-e a feltételezett elkövető büntethetősége. A jogászok között megoszlottak a vélemények, és a régi és új büntető törvénykönyv (Btk.) rendelkezéseinek viszonya okoz meglehetősen bonyolult helyzetet.

A büntetőjogi szabályozás

A régi Btk. 33. § (2) bekezdésének c) pontja és az új Btk. 26. § (3) bekezdése is szóba jön, ami kimondja, hogy az emberölés súlyosabb esetei, mint amilyennek az ügy is tűnik, elévülhetetlenek. Az elmondottak alapján Gellér Balázs, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője, hangsúlyozta, hogy a jogszabályok értelmezése függ az ügy körülményeitől.

Fiatalkorúak speciális helyzete

A felmerülő kérdések között szerepel, hogy amiatt, hogy a feltételezett elkövető fiatalkorú volt a cselekmény elkövetésekor (legalábbis a sajtóértesülések szerint 16 éves), speciális rendelkezések vonatkoznak rá, amelyek esetlegesen befolyásolják az ügy kimenetelét. Ugyanakkor a jogi szakértők hangsúlyozták, hogy az életfogytig tartó büntetést fenyegető bűncselekmények nem évülnek el, és az ilyen esetekre vonatkozó visszaható hatállyal rendelkező jogalkotás is felvethet problémákat.

Kormányzati törekvések és kritikák

Magyar György ügyvéd is kritikus a kormányzati törekvésekkel szemben, mivel megkérdőjelezte, hogy miért próbálják sürgősen megváltoztatni a törvényeket, ha a létező törvényi keretek között is létezhet a megfelelő értelmezés. A közelmúltban, december 16-án az Országgyűlés jogi bizottsága egy módosító javaslatot nyújtott be a parlament elé, amely azt célozta meg, hogy tisztázza a büntethetőségi időtartamok vonatkozásait, ezzel potenciálisan megszüntetve a jogi bizonytalanságokat.

Jogi diskurzusok és jövőbeli kihívások

Az ügy különböző szempontjai, mint például a fiatalkorúakra vonatkozó speciális jogszabályok, valamint a büntethetőségi időtartamok elévülése, továbbra is komoly törvényalkotási és jogi diskurzusokat generálnak hazánkban. A jogalkotás célja nem csupán a büntetőjogi keretek frissítése, hanem az is, hogy az új szabályozás révén jogértelmezési problémák ne álljanak fenn a jövőben.