Tíz évvel ezelőtt, 2014. december 17-én három vezető, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Aleksandar Vučić szerb elnök, és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök aláírta a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítéséről szóló megállapodást. Azóta a projekt rengeteg kritikát kapott hazánkban, és sokáig nem volt világos, hogy mit nyer ezzel Magyarország.

Az évek során számos hír látott napvilágot, amely új megvilágításba helyezi a projektet. Az új információk révén jobban megérthetjük, hogy a döntéshozatal során milyen politikai és szakmai érvek játszottak szerepet, és ki mit akart elérni a beruházással. Ezen események mellett az is kiderült, hogy a Budapest–Belgrád vonal építése összefonódott a kormány egy évtizedes, Kína-barát politikájával.

Az utóbbi évek hírei között jelentős események tűntek fel, mint például: - 2022-ben a CATL bejelentette, hogy óriási gyárat épít Magyarországon, - 2023-ban pedig a BYD is hasonló lépést tett, ami a két legnagyobb vállalati beruházás Magyarország történetében; - 2023 szeptemberében kiderült, hogy a Budapest–Belgrád vonalhoz az Orbán család gánti bányájából szállítottak 200 ezer tonna zúzott követ; - Október elején Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, hogy befejeződtek a nyílt vonali pályaépítési munkálatok; - November elején Aleksandar Vučić bejelentette, hogy november 24-én adják át a szerbiai szakaszt, ezt később december 8-ra halasztották, ami sok kérdést vetett fel a projekt ütemezése kapcsán.

Ezek az események azt mutatják, hogy két egymással párhuzamos vasútvonal is létezik Budapest és Belgrád között, amelyek felújítása és kétszeres vágányra bővítése rendkívüli fontossággal bír. A közlekedési szakemberek véleménye szerint a Szeged, Kecskemét és Cegléd közötti vonal hasonló felújítása jelentős előnyöket hozhatott volna, nemcsak a közlekedés javítása, hanem a nagyvárosok gazdasági összeköttetése miatt is. Ezen átkelő helyek teherforgalma is megfelelően nőhetett volna, amely több ezer ember mindennapjait könnyítette volna meg.

Friss hírek érkeztek a terv végrehajtásának különböző szakaszairól is, a kormány bejelentette, hogy a Budapest–Belgrád vonallal párhuzamosan a Budapest–Szeged vasútvonal két szakaszának újjáépítése is folyamatban van, amely több százezer forintba kerülhet. Az új fejlesztések között szerepel a Szeged–Szabadka vasútvonal felújítása is, valamint a Cegléd közötti szakaszok modernizálása, amelyek mind hozzájárulnak az ország közlekedési hálózatának fejlesztéséhez.

Ezen események kapcsán különös figyelmet érdemel, hogy a Budapest–Belgrád vonal projektje érinti a Kína és Magyarország közötti gazdasági viszonyokat is, mivel az elmúlt időszakban számos kínai vállalat bejelentette magyarországi beruházását, amely a gazdasági növekedést és a munkahelyek teremtését is elősegíti. A magyar kormány hivatalosan is hangsúlyozza, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése elengedhetetlen a jövőbeli közlekedési lehetőségekhez, azonban a helyi közlekedési szakemberek már régóta figyelmeztetnek, hogy a döntések általában nem közlekedési szempontból, hanem politikai érdekek mentén születnek.

Alapvető kérdések merülnek fel Magyarország közlekedési jövőjével kapcsolatban: megéri-e műszaki szempontból a Budapest–Belgrád vonal projektje, vagy inkább a helyi, nagyvárosi közlekedés fejlesztése lenne célravezetőbb? Mindezek tükrében fontos lesz figyelemmel kísérni a projekt alakulását, hiszen a tervezett beruházások nem csupán a közlekedés hatékonyságát, hanem a gazdasági kapcsolatokat is kedvezően befolyásolják.