A nyilvánosság és az áldozat családja egyaránt ellenezte Marcellus Williams kivégzését, aki 24 évet töltött a halálsoron, miután 1999-ben elítélték egy brutális gyilkosságért. A Missouri állambeli St. Louis megyében történt események nagy felháborodást váltottak ki, mivel a férfi többször is hangsúlyozta ártatlanságát. Az ügyészség és a családok véleménye a nyilvános viták középpontjában állt, mivel az áldozat családja nem kívánta, hogy a kivégzés végbemenjen, és a St. Louis-i ügyészség is visszavonta korábbi álláspontját.

Williams-t 2023. szeptember 24-én végezték ki egy halálos injekcióval, miután 1998. augusztus 11-én brutálisan meggyilkolták Lisha Gaylet, egy 42 éves szociális munkást. Az ügy körüli bizonyítékok azonban sok kérdést felvetettek, hiszen a gyilkosság helyszínén megtalált fegyverhez és a gyilkossághoz Williamsnek semmilyen köze nem volt.

Az ügyvédje, Jonathan Potts, a kivégzés előtt kijelentette: "Rendkívül szokatlan és ijesztő, hogy a főügyészség, amely semmilyen nyomozásban nem vett részt, mindenáron a kivégzést sürgeti."

Williams az utolsó perceit spirituális tanácsadójával töltötte, miközben utolsó szavaival Allah dicséretét hangoztatta. A férfi iszlám imavezetőként szolgált a börtönben, ahol időt szentelt a költészetnek és a hit gyakorlásának.

A kivégzés előtti hetekben több esetben is elhalasztották Williams kivégzését. 2015 januárjában a Missouri állam legfelsőbb bírósága újabb időt adott a védőknek DNS-vizsgálatra, és 2017 augusztusában a gyilkos fegyveren nem találtak Williams DNS-ét. Az állami kormányzó, Eric Greitens késleltette a kivégzést, míg a következő kormányzó, Mike Parson azonnal akarta végrehajtani.

Számos jogi és etikai kérdést vetett fel az ügy, beleértve a faji igazságtalanságokat is. A Missouri állam népességének körülbelül 80%-a fehér, míg a bíróságok 11 fős esküdtszékéből csupán egy tag volt fekete, ami az ügyvédek szerint diszkrét hátrányt biztosított Williams számára. A családja és több civil szervezet is hangsúlyozta: az ilyen esetek aláássák a közbizalmat és a jogi rendszert.

Összességében a kivégzés ellen több afroamerikai polgárjogi szervezet is felszólalt, hangsúlyozva, hogy az igazságszolgáltatás nem képes tökéletesen megkülönböztetni az ártatlanság és a bűnösség között. Az ügy az Egyesült Államokban zajló halálbüntetési viták újabb fejezetét nyitotta meg, és felhívta a figyelmet az igazságszolgáltatás reformjának sürgős szükségességére. Az elmúlt 40 évben legalább 200 halálraítélttet mentettek fel, akik azonos módon szenvedtek az irányító hatalom igazságtalansága miatt.