A legújabb ENSZ jelentések rávilágítanak arra, hogy Trump kormányának döntései súlyosan befolyásolják a globális klímaváltozás elleni harcot. Az IPCC (Éghajlat-változási Kormányközi Testület) februári ülése során a világ kormánya nem tudott megállapodni a legfontosabb klímajelentések időzítéséről, így a tudományos értékelés újabb halasztása várható.

Az IPCC új költségvetésének elfogadása mellett a kormányok többsége támogatta, hogy 2028 augusztusára zárják le a tudományos felülvizsgálati folyamatot, hogy a legfrissebb tudományos eredmények időben birtokába kerüljenek az országoknak a Párizsi Klímaegyezmény alapján történő intézkedések megtervezéséhez.

A gazdag és fejlődő országok, amelyek az éghajlati hatásoknak leginkább kitett, a jelzett jelentések gyors előállítását sürgették. Ezzel szemben néhány olaj- és gáztermelő állam, köztük Kína, India és Szaúd-Arábia ellenállt a javaslatnak. A félelem, hogy a tudományos eredmények nyomás alá helyezhetik őket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének kötelezővé tétele érdekében, okozhatta a leállást.

A legújabb Global Stocktake felmérés 2023-ban rávilágított, hogy a felmelegedés ellen folytatott harc túlságosan lassú. A COP28 klímacsúcson, amelyre a jövő év elején kerül sor, várhatóan újabb sürgető intézkedéseket fogalmaznak meg a fosszilis energiahordozók kivezetésére vonatkozóan.

Különösen figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok kormánya, Trump elnöksége alatt, lényegében felfüggesztette tevékenységét az ENSZ klímaváltozással foglalkozó ügyeiben. Ennek következményeként az országnak a tudományos és politikai színtéren való részvétele jelentősen csökkent, ami óriási károkat okozhat a globális együttműködésben és a klímavédelmi intézkedések hatékonyságában.

Az IPCC világfóruma azonban azt is világosan mutatja, hogy Kína, mint a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó ország, próbál versenyképessé válni a globális klímaegyezményekben. Kérdéses, hogy Trump visszalépése és az Egyesült Államok passzív szerepe mennyire befolyásolja a jövőbeli klímadiplomáciát és a globális klímavédelmet.

A klímamodellek szerint, ha a globális felmelegedés nem csökken, a Föld hőmérsékletének emelkedése akár 1,5 °C-ra is ugorhat 2030-ig, amely már a Párizsi Klímaegyezmény által előírt küszöbértékek túllépését jelenti. Az ilyen fejlődés következményei beláthatatlanok lehetnek, hiszen a természeti katasztrófák és a globális éghajlati válság veszélyei egyre inkább megjelennek.