Az Európai Unió legújabb intézkedése komoly mélyütést jelenthet a kínai vállalatok számára, különösen Magyarországon, ahol számos jelentős kínai beruházás valósult meg az utóbbi években. Az intézkedés célja, hogy átfogóbb képet nyújtson a legújabb kkv-kat érintő finanszírozási formákról, valamint a banki és befektetési lehetőségekről, amelyek elősegíthetik a hazai vállalkozások növekedését és fejlődését.

A decemberben bevezetésre kerülő első intézkedés részeként egy 1 milliárd eurós akkumulátorfejlesztési pályázat keretében alapvető változások várhatóak. A szabályozás legfontosabb pontjai között szerepel, hogy a kínai cégeknek európai gyárakat kell létrehozniuk, ha uniós támogatásokat szeretnének igénybe venni. Emellett kötelezővé válik a technológiai tudás megosztása az európai cégekkel, ami igen erős visszhangot váltott ki a piacon.

Fontos megjegyezni, hogy a most bevezetett szabályozás Kína saját gyakorlatát idézi, ahol a külföldi cégek hasonló módon ösztönözve voltak a szellemi tulajdonuk megosztására. Az EU célja, hogy védje a hazai vállalatokat a környezetszennyezés és az alacsonyabb árak révén versenyképes kínai cégekkel szemben. Az Európai Bizottság egy szubvenciós vizsgálata során megállapította, hogy a kínai állam által nyújtott támogatásokkal egyenlőtlen versenyhelyzetet teremtett, különösen az elektromos autók gyártása terén. Ennek következményeként az Európai Unió büntetővámokat vetett ki az e-járművek importjára.

A szabályozás célja egyébként nem csupán a versenysemlegesség biztosítása, hanem az is, hogy csökkentsék a kínai technológiai importoktól való függőséget. Eddig számos kínai vállalat, mint például a CATL és az Envision Energy jelentős beruházásokat hajtott végre Magyarországon és más európai országokban. Ez a lépés azonban veszélyeztetheti ezen beruházások jövőbeli megvalósulását.

Közben az EU saját akkumulátorgyártó cégei, mint például a svéd Northvolt is komoly pénzügyi nehézségekkel küzdenek, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Tudni érdemes, hogy az akkumulátorok közel egyharmadát teszik ki az elektromos járművek előállítási költségeinek, így nélkülözhetetlenek az európai autóipar zöld átállásához.

Szakértők figyelmeztetnek, hogy a szigorúbb szabályozás rövid távon támogathatja az uniós ipart, de hosszabb távon bonyolíthatja az európai autógyártók helyzetét a globális versenyben. A jövőbeni kihívások mellett a magyarországi kínai beruházások is jelentős hatással lehetnek, egyes források szerint akár több ezer munkahely megszűnését is előidézhetik, ha a szabályozások nem kedveznek a költségeknek és a termelés fenntartásának.

A kérdés tehát adott: vajon a jövőben az EU valóban képes lesz megvédeni a hazai ipart, vagy a kínai cégek túljárnak az uniós előírások eszén?