A Curiosity marsjáró immár tizenkét éve fedezi fel a vörös bolygó titokzatos tájait, és most egy újabb izgalmas küldetésre készül. A rover a Gediz Vallis-völgyből indul, hogy alaposabban megvizsgálja a Sharp-hegy egyik eddig kevésbé tanulmányozott területét.

A küldetés célpontja egy különleges régió, amelynek felszíne pókhalószerűnek tűnik a bolygón keringő űrszondák felvételei alapján. A szakértők szerint a jelenség hátterében az állhat, hogy a hegyről lefolyó ősi marsi víz ásványi anyagai a sziklák réseibe rakódtak le, és idővel megkeményedtek.

A hosszú idő alatt a marsi légkör eróziós hatásainak köszönhetően ezek az ásványi anyagok idővel felfedték magukat a repedésekben. E képződmények létrejötte pedig olyan időszakra utal, amikor a bolygón még víz és élet is jelen lehetett, így a Curiosity célja, hogy nyomozza az ősi élet kialakulásának mikéntjét.

Kirsten Siebach, a houstoni Rice Egyetem kutatója úgy véli, hogy ezen ásványok a melegebb régiókban kristályosodtak ki a felszín alatt, majd sós víz folyhatott át rajtuk. A kutató állítása szerint a Földön valaha élt mikroorganizmusok képesek lettek volna túlélni egy ilyen környezetben.

Ez a felfedezés nem csupán a marsi geológia szempontjából jelentős, hanem újabb lehetőségeket is nyújt a bolygó korai környezeti viszonyainak felmérésére, és arról is tájékoztatást ad, hogy a Mars alkalmas lehetett-e az élet fogadására a múltban. A tudományos közösség ezeket a megfigyeléseket izgatottan várja, hiszen a Mars és a Föld közötti párhuzamok további következtetéseket vonhatnak le a bolygók életképességéről a jövőbeli kutatások során.