Bevezetés

John Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója, és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte a 2024-es fizikai Nobel-díjat a mesterséges intelligencia kutatásáért – jelentette be a Svéd Királyi Akadémia Nobel-bizottsága. Hinton és Hopfield forradalmi felfedezéseiknek köszönhetően nemcsak a tudomány világát, hanem a technológiai ipart is alapjaiban változtatták meg.

Az elismerés indoklása

Az elismerés indoklása szerint „a mesterséges neurális hálókkal végzett gépi tanulás kulcsfontosságú felfedezéseik révén érkezett el a mesterséges intelligencia új korszakába.” A mesterséges intelligencia, amely ma már mindennapjaink része, a gépi tanulás változatos alkalmazási lehetőségeivel forradalmasítja a legkülönfélébb ágazatokat, a pénzügyi szektortól kezdve az egészségügyig.

Hopfield és Hinton munkássága

Hopfield olyan asszociatív memóriát hozott létre, amely képes információk tárolására és rekonstruálására, míg Hinton a neurális hálózatok felépítésén dolgozott, amely lehetővé teszi, hogy a gépek önállóan találjanak mintákat az adatokban. 'A gépi tanulás napjaink leginkább előrevivő technológiája, amely Jövőnk alapját képezi' – mondta Hinton a díjátadó ünnepségen.

A mesterséges neurális hálózatok fejlődése

A mesterséges neurális hálózatok fejlődése az emberi agy felépítéséből eredeztethető. A kutatók a neuronok (idegsejtek) működését modellezik, ezáltal komplex mintázatok és információk feldolgozására képes rendszereket alkotnak. Jelenleg a mesterséges intelligencia alkalmazások különféle iparágakban, mint például a kiskereskedelem, a gazdaság és a szórakoztatóipar, virágzanak.

Geoffrey Hinton felfedezései

Geoffrey Hinton a Boltzmann-gépet alapul véve olyan neurális hálózatokat hozott létre, amelyek képesek adatmintázatok automatikus felismerésére. A Boltzmann-gép folyamatosan tanul az adatokból, így elősegítve az új minták létrehozását. E felfedezések révén A gépi tanulás folyamata ma már nélkülözhetetlen a nagy adathalmazok elemzésében és értelmezésében.

Ellen Moons nyilatkozata

Ellen Moons, a fizikai Nobel-bizottság elnöke szerint „a díjazottak munkái már eddig is hatalmas előnyöket hoztak, és a jövőbeni alkalmazásaik egyelőre felmérhetetlenek, hiszen a mesterséges neurális hálózatok a legextrémebb anyagok kifejlesztésétól az orvosi diagnosztikáig terjednek.”

A magyar Nobel-díjasok története

Érdekesség, hogy a fizikai Nobel-díjat eddig négy magyar tudós, köztük Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier kapta a legutóbbi dile a fejlődéstudomány területén. Az első magyar Nobel-díjas Lénárd Fülöp volt, 1905-ben, aki szintén fizikus. Gondoljunk arra, hogy a tudományhoz való hozzájárulás nemcsak hazai, hanem globális szinten is hatással van a fejlődésre.

Nobel-díjak átadása

A Nobel-díjak átadására hagyományosan december 10-én kerül sor, Alfred Nobel halálának évfordulóján. Az elismerés nemcsak pénzbeli jutalommal jár, de a tudósok a világ legnagyobb tiszteletét is elnyerik, ami hozzájárulhat a munkájuk folytatásához és az újabb felfedezésekhez. Most mindannyian várjuk, hogy a következő napokban milyen figyelemre méltó felfedezések kerülnek reflektorfénybe a 2024-es Nobel-szezonban!