Az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre nagyobb figyelmet kap a tudományos világban, és egy új kutatás célja e rendellenesség mélyebb megismerése. Az MTA Lendület Fejlődéstani és Translációs Idegtudomány Kutatócsoportja több mint 300 gyerek és tinéző bevonásával folytat vizsgálatot, hogy pontosabban feltérképezze a későbbi problémás viselkedésformákat.

A kutatás az genetikai és környezeti hatások összefonódásaira fókuszál. Bunford Nóra, a kutatócsoport vezetője elárulta, hogy a szakemberek a gyerekek viselkedési mintáit és az önbevallásukat is elemzik, ezáltal átfogó képet kaphatnak arról, milyen tényezők segíthetnek a viselkedési zavarok előrejelzésében.

Különösen figyelembe veszik az agressziót és a bűnözés iránti hajlamot is. Az eddigi megfigyelések rámutattak, hogy az ADHD kialakulását nagymértékben befolyásolják a genetikai adottságok, a környezeti hatások, valamint az életmódbeli tényezők, mint például a táplálkozás, a mozgás és a stressz.

A kutatás során arra is fény derült, hogy az ADHD-val diagnosztizált gyerekek nagyobb valószínűséggel lépnek kapcsolatba kábítószerekkel vagy alkohollal későbbi életük során. Bunford Nóra hangsúlyozta, hogy ezek a gyerekek általában korábban kezdik el a kémiai szerek fogyasztását, amely a felnőttkorban felnőttként tapasztalt problémákhoz vezethet.

A kutatás eredményei azt is mutatják, hogy a genetikai hajlam erősebb lehet a különböző addiktív magatartások iránt. Ikerkutatások alapján a genetikai háttér és a felnőttkori ADDICTION között 64%-os mértékű átfedést mutattak ki az azonos gének között.

A kutatás során egyre több szakember emeli ki, hogy a mentális zavarok, köztük az ADHD, nem csupán gyerekkori problémák, hanem felnőttkorban is jelentkezhetnek. Míg a múltban a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarát főként gyermekbetegségnek tartották, napjainkra már tudományosan igazolt, hogy ez a rendellenesség felnőttkorban is tartósan jelen lehet.

A mobilhasználat is kiemelt téma lett a kutatásokban, mivel több nyugati országban korlátozzák a telefonhasználatot az iskolákban. Bunford Nóra elmondta, hogy bár nem a kutatás fókusza a mobilozás, de fontos a fenntartható szabályok kialakítása, mivel a mobiltelefon használata különböző pszichológiai hatásokat gyakorolhat a fiatalokra.

Összességében az ADHD kutatása számos új nyomot és potenciális megoldást vem fel, amely segíthet jobban kezelni a fiatalokat érintő kihívásokat. Ahogy a tudomány folyamatosan fejlődik, úgy a jövő generációk számára több eszköz áll majd rendelkezésre, hogy segítsenek nekik a saját maguk megértésében és a problémákkal való megküzdésben.