2024. január 1-től Magyarországon tilos lesz az erkéllyel rendelkező ingatlanokon napelemek telepítése – derül ki az éjjel megjelent Magyar Közlönyből. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, amelyet Lázár János vezet, egy hét alatt terjesztette be ezt az új jogszabálytervezetet, amelyet megdöbbentő módon már el is fogadtak.

A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) vasárnap közölte, hogy a tervezet elfogadhatatlan. Szilágyi László alelnök a változtatást abszurdnak nevezte, hangsúlyozva, hogy az ilyen típusú tilalmak súlyosan hátráltatják a napelemes rendszerek telepítését, különösen városi környezetben, ahol az elhelyezési lehetőségek meglehetősen korlátozottak.

A társadalmi egyeztetés lejárta után a kormányrendelet gyorsan megjelent, és egyértelműen kimondja, hogy „erkélynapelem nem helyezhető el sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módszerrel”.

A rendelet azt is előírja, hogy „az épület tetőfelületén a napelemet és napkollektort szabályos geometriájú rendben kell elhelyezni, úgy, hogy azok a tetőfelületről ne lóghassanak ki”. Ez a megfogalmazás kedvezőbb, mint az előző tervek, amelyek szigorúbb dőlésszögeket és elhelyezési szabályokat tartalmaztak.

A rendelet azonban megmaradt a szigorítással, miszerint „az épület homlokzatán csak a homlokzati architektúrába integráltan – a 3. bekezdés szerinti eseteket nem számítva – helyezhető el napelem”.

Egy másik változás, hogy közterületen napelemes térburkolat csak csúszásmentes felületen alakítható ki. Műemlékeken napelem és napkollektor elhelyezéséhez pedig az örökségvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Ez a lépés az örökségvédelem szempontjából kiemelkedő fontosságú, hiszen sok történelmi épület nem bírja el a modern technológia alkalmazását.

Az új rendelet további szigorítással is kiegészült: „vegyes építési övezetekben és gazdasági építési övezetekben napelemek elhelyezése a) tetőfelületeken zöldtető kialakításával biztosított vegyes rendszerben is történhet, b) talajszinten csak akkor lehetséges, ha igazoltan nincs erre alkalmas tetőfelület”.

Az MNNSZ már korábban kérte, hogy a jogszabály véleményezési határidejét hosszabbítsák meg, hogy lehetőség nyíljon a mélyebb szakmai elemzésre és egyeztetésekre, de a kormány ezt figyelmen kívül hagyta. A jogszabály tehát hamarosan életbe lép, és sokaknak új kihívások elé állítja a napenergia hasznosítását. A kérdés tehát adott: vajon hogyan tudják a lakástulajdonosok, cégek és önkormányzatok adaptálni a megújuló energia iránti igényüket a szigorúbb szabályokhoz?