Ukrajna uniós csatlakozása egyre inkább megfeneklik, hiszen egy tagállam blokkolja a folyamatot – nyilatkozta Olha Sztefanišina ukrán miniszterelnök-helyettes a Politico Playbooknak. Az uniós csatlakozási tárgyalások első két fejezetének megnyitását 2025 közepére tervezték, de a Magyarország által támasztott akadályok fényében ez egyre inkább kérdőjelessé válik.

Sztefanišina hangsúlyozta, hogy Magyarország a vétózó tagállam, és elmondta, hogy Ukrajna számos diplomáciai lépést tett a helyzet orvoslására. Volodimir Zelenszkij elnök és Orbán Viktor miniszterelnök között két alkalommal is tárgyalások zajlottak, valamint Szijjártó Péter külügyminiszterrel intenzív egyeztetések folytak a magyar kisebbségek jogait érintő kérdésekről.

„A magyar kormány álláspontja azonban nem változott” – mondta Sztefanišina, hozzátéve, hogy a helyzet megoldására tett erőfeszítések nem hoztak eredményt, ami kérdéseket vet fel a további lépéseket illetően.

Az Európai Tanács csütörtöki ülését megelőzően az uniós diplomaták egy 26 tagállam által támogatott külön nyilatkozatot készítenek elő Ukrajnáról, amelyben Magyarország nem lesz benne. Ez a lépés nem akadályozza meg a további katonai segélyezést, amelyet a „hajlandók koalíciója” keretében terveznek biztosítani.

A magyar álláspont azonban komoly aggodalmakat vet fel az EU működésével kapcsolatban. Egy uniós diplomatáról beszélt, hogy Budapest Ukrajna-politikája hosszú távú vitát generál arról, hogyan kezelje a blokk az ilyen helyzeteket és a renitens tagállamokkal kapcsolatos intézkedéseket.

A feszültség Brüsszelben is nő, mivel Ukrajna csatlakozása évtizedekre is elnyúlhat a csatlakozási fejezetek megnyitása után. A magyar kormány múlt héten egy meglepő döntéssel csak az utolsó pillanatban, az Egyesült Államok nyomására vonult vissza vétójától az oroszokkal szembeni uniós szankciók meghosszabbításakor.

Ezért Észország most az ország uniós szavazati jogának felfüggesztését követeli, azt állítva, hogy „Magyarország szisztematikusan Európa közös biztonsági érdekei ellen dolgozik, így sürgős konkrét lépéseket kell tennünk” – mondta Margus Tsahkna külügyminiszter Tallinnban. Az észt elképzelések alapján eljárást kell megindítani az uniós alapszerződés 7. cikkelye szerint, amely lehetőséget ad a tagállamok szavazati jogának felfüggesztésére, ha azok súlyosan és tartósan megsértik az uniós értékeket. Az Európai Parlament már 2018. szeptember 18-án kezdeményezett ilyen eljárást a magyar kormány ellen, de eddig érdemi előrelépés nem történt.

A helyzet bonyodalmaira és a világbiztonságra gyakorolt hatására mindenképpen érdemes lesz figyelni a következő hetekben.