A közvélemény számára zűrzavarosnak tűnhet, hogy Oroszország és az Egyesült Államok átnyúlnak az ukránok feje fölött a tűzszüneti tárgyalások során. Azonban talán érdemes észben tartani, hogy a világ politikai helyzete egyre bonyolultabb, és a felek között fennálló párbeszéd legalábbis reményt adhat a békére.

Nemrégiben a szaúdi Rijádban háromoldalú tárgyalásokat folytattak, ahol megállapodtak a Fekete-tengeri hajózás biztonságáról. A kereskedelmi hajók immár nem használhatók katonai célokra a térségben, ami jelentős előrelépés azután, hogy az oroszok az ukrán infrastruktúrát és energetikai hálózatot sem támadják.

Putyin elnök ugyanakkor már korábban is jelezte, hogy Oroszország nem hajlandó lemondani a véres áron megszerzett donbaszi és krími területekről, így ez egy jelentős tárgyalási alap a jelenlegi egyeztetéseken.

A kérdés, hogy Ukrajna milyen választ adhat erre a helyzetre. Horváth József biztonságpolitikai szakértő kifejtette, hogy a magyarok jól megérthetik az ukránok helyzetét, hiszen 100 éve mi is átélhettük hasonlót a trianoni békeszerződés miatt.

Ukrajna valószínűleg nem fogadja el a területi elcsatolásokat, hiszen ez érzelmi kérdés számukra, amely generációkon át meghatározhatja politikájukat. Egyes elemzők azonban pesszimisták a jövőt illetően.

„A világpolitikai realitások jelenleg azt mutatják, hogy az ukránoknak belátható időn belül, miután az oroszok eddig csak saját érdekeiket védték, nem lesz sem erejük, sem pedig külföldi támogatásuk ahhoz, hogy egy erősödő Oroszországgal szemben újabb háborúba keveredjenek“ – hívta fel a figyelmet Horváth József.

Az elemző úgy véli, hogy Ukrajna megfontolhatja a harcok folytatását, ha nem most, akkor a későbbiekben, amikor esetleg új erőforrásokra tehetnek szert, hogy visszaállítsák területi integritásukat. Azonban ennek nagyon kevés esélye van, így a béke megkötésére kell törekedni a lehető legkedvezőbb feltételekkel.

Az ukrajnai helyzetet tovább bonyolítja, hogy a megszállt donbaszi és krími területeken már kialakult egy erős orosz érzelmi kötődés. Akik nem szimpatizáltak az agresszorokkal, azok már régen elköltöztek onnan, míg az orosz állam jelentős befektetéseket eszközölt a térségbe, például demonstratív újjáépítési projekteket indított, és a helyiek már a magasabb orosz nyugdíjat kapják, így biztosítják a támogatásukat.

Ez a helyzet tovább növeli a feszültségeket a két ország között, és nehezíti a békefolyamatot. Hogy mi várható a jövőben, az még nem tisztázott, de a helyzet mindenképpen figyelmet érdemel, mivel a regionális stabilitás és az Európában tapasztalható geopolitikai feszültségek szempontjából sem közömbös.