Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása ellen érvelt, arra hivatkozva, hogy Európa munkaórák tekintetében már most is le van maradva az Egyesült Államok és Ázsia mögött. De mit mondanak az adatok erről?

A november 14-i kormányinfón Gulyás kiemelte, hogy az európai versenyképesség csökken, mert az európai munkavállalók átlagosan kevesebb munkaórát töltenek el, mint amerikai vagy ázsiai kollégáik. Ő azt állította, hogy Európa lemaradásának mértéke aggasztó.

„Mivel a kormány nem ellenzi a munkaszüneti napok növelését, a Fidesz-kormány alatt például két új munkaszüneti nap került bevezetésre, mondván, hogy ezek a napok a gazdasági teljesítményt csökkenthetik, elsősorban azokon a területeken, ahol már most is versenyképesebbek vagyunk a nemzetközi porondon” - mondta Gulyás.

De vajon igaz-e, hogy az európaiak valóban kevesebbet dolgoznak? Ráadásul a munkaórák száma valóban határozza meg a versenyképességet?

A Gulyás által felvetett állításokat több adat is alátámasztja. Az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) szerint az átlagos heti munkaidő az EU-ban 31,3 és 39,8 óra között mozog, míg az Egyesült Államokban ez 37,8 óra volt 2023-ban, ami lényegében megegyezik a magyar munkaidővel, amely 37,75 óra.

Az ázsiai országokban a munkaórák száma általában magasabb, azonban nem feltétlenül jelenti ez a versenyképességüket. Az átlagos produktivitás az ázsiai országokban jellemzően alacsonyabb, mint az európai vagy amerikai kollégáikban. Például Dél-Korea és Japán 39,09 és 36,6 óra átlagos munkát teljesít, amely viszonylag alacsonynak számít a magas számú munkaórákhoz képest.

Érdekes megjegyezni, hogy a legmagasabb heti munkaórákat Bhutanban mérik, ahol átlagosan 54,44 órát dolgoznak az emberek, ez az adat rámutat a munkafegyelem és a munkaerőpiac eltéréseire. Mongóliában 47,22, Pakisztánban pedig 46,93 órát dolgoznak heti szinten.

A vizsgálat során kiderült az is, hogy Romániában dolgoznak a legtöbbet az EU-ban, 39,42 órával, míg Hollandiában csak hétfőtől péntekig 31,34 órát mértek.

Az adatokból látható, hogy míg az USA-ban a munkaórák összege szintén átlagosnak mondható, a versenyképesség nem csupán a munkaórák számától függ, hanem a munkaerő produktivitásától is. Az EU-ban a legmagasabb termelékenységű ország Luxembourg, 147,23 nemzetközi dollárral óránként, míg Bulgária a legalacsonyabb 29,28-nal.

Végezetül a munkaszüneti napok kérdése is érdekes. 2024-ben az EU országai átlagosan 13 munkaszüneti nappal rendelkeznek, míg Magyarország 11-tel a sor végén helyezkedik el. Például Romániában 17, míg Németországban és Spanyolországban csak 9 munkaszüneti nap van.

A december 24-i munkaszüneti napot nyolc országban tartják, beleértve Bulgáriát, Ciprust, Csehországot, Észtországot, Finnországot, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát. Az így levont következtetések megkérdőjelezik Gulyás Gergely érvelését, hogy valóban lemaradásban lennénk a munkaórák alapján, hiszen a termelékenység és a munkaszüneti napok jelentős hatással vannak a gazdasági mutatókra.