A 2024-es év sok szempontból már a védekezés éve volt, ahol a gazdasági helyzet fogságába esett országunk számos kihívással nézett szembe. A gazdasági növekedés, ha nem is látványosan, de érezhetően pozitív irányba mozdult el, miközben az infláció, amely az utóbbi években meghatározta mindennapjainkat, végre lecsengeni látszott. Az inflációs nyomás csökkentésének ellenére az európai színtér is hasonló nehézségekkel küzdött, hiszen a kontinensen alapvetően kétféle gazdasági valóság létezik: stagnálásra kárhoztatott országok, és az EU-s forrásokból táplálkozó helyreállítási kedvezményezettek. Utóbbiak helyzete nem elhanyagolható, de a gazdasági unió jövője szempontjából aggasztó, hogy a fejlesztésüket külső forrásokhoz kell kötniük.

2024 az eredmények szempontjából sem bizonyult teljesen haszontalannak: elindult egy masszív bérfejlesztési program a tanárok és szakdolgozók számára, amely több ezer embert érintett, és az állam, valamint a magánszektor közös erőfeszítései révén jött létre. A közszolgáltatások terén is jelentős előrelépések történtek: új bölcsődék, óvodák, iskolák és kórházak épültek szerte az országban, és a tömegközlekedés tarifarendszerének átalakítása lehetővé tette, hogy az utazás mindenki számára elérhetőbbé váljon.

A közlekedési infrastruktúra mellett megindult a pénz átáramoltatása Brüsszelből, aminek következtében jelentős uniós támogatások érkeztek Magyarországra, még a bizottsági akadályok ellenére is. Miközben a költségek, például a rezsiköltségek, nem emelkedtek, a családtámogatási rendszer is stabil maradt, és a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) program továbbra is népszerű célja a fiatalok otthonteremtésének.

2024-ben azonban inkább a helyzet megőrzésére fókuszáltunk, mintsem a fejlődésre. Ami láthatóan eddig csak kis mértékben tudta segíteni a magyarok mindennapjait, az az, hogy még a legsúlyosabb külső válságok közepette is képesek voltunk talpon maradni. Az európai gazdasági közeg önsorsrontó elemei azt várták, hogy Magyarországon a helyzet jelentősen romlik, ám ez nem következett be.

Jövőre azonban elérkezik az idő, amikor már nem csupán védekezni kell, hanem a fejlődési pályára kell lépnünk. 2025-re egyértelműen sikeres lépéseket kell tennünk a növekedés érdekében, és a kormánynak bemutatnia, hogy képes élni a mozgástérrel, amit az elmúlt tizennégy év alatt kiépített. A magyar gazdaság nem tűrhet el még egy defenzív évet: itt az ideje, hogy az ország megmutassa, mit tud az offenzív taktikával elérni.