A magyar kormány, mint az Európai Unió soros elnöke, kiemelten foglalkozik a versenyképesség kérdéskörével. Orbán Viktor miniszterelnök ismételten figyelmeztette az EU döntéshozóit az európai versenyképesség vészjósló csökkenésére, amelynek megakadályozása érdekében cselekvési tervet dolgozott ki. A kormány célja, hogy erősítse a kis- és középvállalkozói szektort (kkv-k), amely a magyar foglalkoztatottak kétharmadának ad munkát, ezzel javítva a gazdaság helyzetét.

A kormány szándéka, hogy a kkv-kat bevonó programokat indítson, hiszen a versenyképesség fokozása nélkül a gazdaság nehezen állhat helyt a nemzetközi piacon. Szeptember 15-én megalakult az önálló kkv-államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), amelynek vezetője, Nagy Márton, hangsúlyozta, hogy célzott támogatási rendszert kell kidolgozni a kkv-k számára is, hasonlóan a nagyberuházásokat támogató Egyedi Kormánydöntéshez (EKD).

A kabinet kkv-akcióterve hazai forrásokból származó hitel- és tőkeprogramokra építkezik, ugyanakkor számít az uniós vállalkozásfejlesztési programok forrásaira is. A 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz), amelyből a magyar vállalkozások több mint 90%-ának lehetősége van részesülni.

A GINOP Plusz keretében 2100 milliárd forintnyi uniós forrás áll rendelkezésre, ám az elérhető támogatások egy része már blokkolva van a jogállami feltételek miatt. A GINOP Plusz-ipar keretein belül a hangsúly azokon a projekteken van, amelyek a vállalkozások versenyképességét közvetlenül nem érintik.

A legjelentősebb program, az Ifjúsági Garancia Plusz, összesen 197 milliárd forint értékben kínál támogatást, célja a fiatalok munkaerőpiacra lépésének segítése. Ezen kívül a munkaerő-kínálat bővítése érdekében indult projekt is, amely 150,2 milliárd forint értékben valósul meg. Ráadásul a kormány szociális programokat is indít, mint például a „Mobilitási programok a felsőoktatásban”, amely a hátrányos helyzetű diákok támogatására irányul.

A pénzek elkerülhetetlenül különböző állami és államközeli szervezetekhez kerülnek, továbbá a kkv-k közvetett módon élvezhetik a programok előnyeit, azonban a támogatások legnagyobb része az állami feladatok kiegészítésére megy el. Szakértők aggódnak, hogy mindezek a lépések nem hozzák meg a várt javulást a versenyképességben, és a forrásokkal való bánásmód miatt több kkv is hátrányos helyzetbe kerülhet.