Vlagyimir Putyin, az orosz elnök, egy Murmanszkban tartott fórumon kijelentette, hogy az Egyesült Államok grönlandi igényeit komolyan kell venni. A fórum a sarkvidék jövőjéről szólt, ahol Putyin hangsúlyozta, hogy ez nem csupán extravagáns állítás az amerikai kormány részéről, hanem egy valós geopolitikai törekvés. Az orosz vezető kifejtette, hogy az Egyesült Államok már az 1860-as években megkezdte Grönland annektálását célzó terveit.

Putyin emlékeztetett arra, hogy az USA 1867-ben 7,2 millió dollárért vásárolta meg Alaszkát Oroszországtól, és az elmúlt évtizedekben is számos próbálkozást tett Grönland megszerzésére.

A második világháború idején Washington katonai támaszpontokat létesített a szigeten, hogy megvédje a németektől. Most úgy tűnik, hogy Grönland stratégiai jelentősége újra felértékelődött, mivel az Egyesült Államok fokozza katonai jelenlétét a régióban, és a NATO-országok is felerősítették aktivitásukat a térségben.

Putin figyelmeztetett, hogy Oroszország nem fogja tűrni a szuverenitása ellen irányuló beavatkozásokat, és megerősítette, hogy az orosz katonai kontingens a sarkvidéken növekedni fog. Az orosz elnök kifejtette, hogy az Északi-sarkvidék geopolitikai harcai egyre élesebbé válnak, és Moszkva kész leülni tárgyalni azokkal az országokkal, akik felelősségteljesen viszonyulnak a terület jövőjéhez.

Fontos fejlemény, hogy Oroszország az északi hajózási útvonal fejlesztésére is szeretné fokozni erőfeszítéseit. Putyin hangsúlyozta a jégtörő flottájuk megerősítésének szükségességét, és elmondta, hogy az orosz bányászat fejlesztése is prioritást élvez a ritkaföldfémek kitermelésével együtt.

Összességében Putyin kijelentései rámutatnak arra, hogy a sarkvidék helyzete nem csupán regionális, hanem globális szempontból is egyre fontosabbá válik, hiszen a természeti erőforrások és a stratégiai tengeri útvonalak iránti verseny feszültségeket okozhat.