Bevezetés

Az 1962. június 14-én kezdődött bűnsorozat sokkolta Boston lakosságát, amikor az 55 éves Anna E. Slesert holtan találták otthonában. Az elsődleges nyomozás megállapította, hogy a lett migráns nőt egy ismeretlen tárggyal támadták meg, majd fura módon a saját fürdőköpenyének övével fojtották meg. Az elkövető a lakásban keltette a felfordulást, de értékes ékszereket, köztük aranyórát is otthagyott, ez pedig arra utalt, hogy nem anyagi haszonszerzés motiválta.

A gyilkosságok folytatódása

Két héttel később, június 30-án, a 68 éves Nina Nichols áldozatul esett Bostonban. Az ő esete is hasonlóan brutális volt, hiszen a tettes nem csak megerőszakolta az asszonyt, hanem a saját nylonnal fojtotta meg.

Aznap, 30 km-re Boston központjától, a 65 éves Helen Blake is a fojtogató áldozatává vált. Őt szintén megerőszakolták és saját harisnyájával fojtották meg, a bűncselekmény után pedig elvitte tőle két gyémántgyűrűt is.

Rendőrségi reakciók

A gyilkosságok megdöbbentették a közvéleményt és a rendőrség azonnali intézkedéseket hozott. Figyelmeztetéseket adtak ki a bostoni nők számára, hogy legyenek óvatosak és ne engedjenek be idegeneket otthonaikba. Ekkor vonultak be a nyomozásba az FBI ügynökei is.

A gyilkosságok következtében megnövekedett a kereslet a biztonsági zárak és védekező eszközök iránt, ám paradox módon a sokszori riasztás ellenére a fojtogató továbbra is elérte áldozatait, mivel azok gyakran saját akaratukból engedték be őt. A társadalmi pánik következményeként a helyi szolgáltatók, mint például villanyóraleolvasók és postások is súlyos átmeneti problémákkal szembesültek, mivel sokan nem akarták őket beengedni.

Idősebb áldozatok

Augusztus 19-én a 75 éves Ida Irgát fojtogatták meg a bűncselekmény elkövetése után. A nyomozás során széleskörű kampányok indultak a lakosság biztonságának érdekében, ám a gyilkos továbbra is szabadlábon maradt.

Albert DeSalvo letartóztatása

A bostoni fojtogatót végül 1964. október 27-én, Albert DeSalvot tartóztatták le, aki a bűnügyi eljárás során megdöbbentő részleteket osztott meg az áldozatokkal kapcsolatosan. DeSalvo életét egy tragikus gyermekkori háttér jellemezte; apja brutális alkoholista volt, aki gyakran bántalmazta családját. Albert kislányként már állatokat kínozott, majd fiatalként többször is bűncselekménybe keveredett, végül a felnőtté válás során sorozatos bűnözéssé alakult az élete.

A bírósági eljárás érdekes fordulatot vett, mivel a rendőrség nem talált közvetlen bizonyítékot DeSalvo bűnösségére a gyilkosságokkal kapcsolatban, ám a társadalmi pánik és a bíróság nyomására őt 13 gyilkosságban bűnösnek találták.

Új nyomok a DNS-technológia segítségével

Több mint ötven évvel később, a DNS-analízis fejlesztéseinek köszönhetően új nyomra bukkantak. 2013-ban exhumálták a 19 éves Mary Sullivan maradványait, akinek esetében DeSalvo unokatestvérének DNS-ét hasonlították össze. Az eredmények arra utaltak, hogy DeSalvo családi DNS-azonosságot mutatott. Ennek ellenére a pontos összefüggéseket és a maradék bűnügyi bizonyítékokat eddig nem tudták egyértelműen igazolni.

Következtetések és további kérdések

A bostoni gyilkosságok rejtélye még mindig foglalkoztatja a közvéleményt, és sokan vitatkoznak rajta, vajon Albert DeSalvo volt-e a valódi elkövető, vagy esetleg további fojtogató(k) is részt vettek ebben a szörnyű bűncselekménysorozatban.